Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
33 p — p\ ama pontok száma, melyekre csak irányoztunk, de amelyek müszerállásul nem szolgáltak, / a hálózat összes oldalainak száma, l, a hálózat kétszer irányzott (teljesen kihúzott) oldalainak száma, l — l, a hálózat csak egyszer irányzott (félig kihúzott, félig pontozott) oldalainak száma, / + h a hálózat összes irányainak száma, S jelenti szögmérés esetén az összes mért szögek számát, J jelenti iránymérés esetén az összes mért irányértékek számát. Ha tisztán háromszögelésről van szó, azaz ha a hálózatban pontkapcsolások nincsenek, akkor P = P\ és 1=1, 2. A háromszöghálózat összes feltételi egyenleteinek száma. ' v a) A mérési eredmények szögértékek. • , A hálózatban természetszerűleg annyi feltételi egyenlet van, mint amennyi a fölös szögértékek száma. Jelöljük f-el az összes feltételi egyenletek számát, s-el pedig a p számú hálózati pont meghatározására okvetlenül szükséges szögek számát. Nyilvánvalóan f = S — s A s értéke egyszerűen állapítható meg. A hálózatban. két pont meghatározására nem kell szög, azaz szögméréssel (p—2) pont hitá- rozandó meg. Mivel minden pont meghatározására két-két szög szükséges, azért s = 2 (p — 2) s így szögmérés esetén az összes feltételi egyenletek száma f = S'-2p + 4 / ‘tarn fr----------f b) A mérési eredmények irányértékek. Egyszerűen megállapíthatjuk, hogy a mért J irányérték hány szöggel egyenértékű. Ha a J irányértéket egy és ugyanazon pontból Oltay, Geodézia III. 3
