Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)

34

mértük volna, akkor egyenértékű volna (J — 7) szöggel; ámde mi a J irányértéket nem egy, hanem px ponton mértük, tehát nem (J — 7), hanem (J — p\) szöggel lesz egyenértékű.

Ennek megfelelően iránymérés esetén az összes feltételi egyenletek

,Z „ , /

szama

3. A háromszöghálózat feltételi egyenleteinek osztályozása.

A háromszöghálózatban előfordulható feltételi egyenletek lehetnek:

1. állomásfeltételi egyenletek (számukat jelöljük /,-el),

2. szögfeltételi egyenletek (számuk: ff),

3. oldalfeltételi egyenletek (számuk: ff).

a) Állomás feltételi egyenletek.

Az állomásfeltételi egyenletek az olyan szögjpontokon fordulhatnak elő, ahol több szöget mértünk, mint amennyi az illető pontból kiágazó irányok meghatározására hibátlan mérés esetén szükséges : volna, azaz ahol olyan szögek vannak, melyek a többieknek függvényei.

Például a 23. ábrán vázolt esetben megmértük az 7, 2, 3 szögeket, a megfelelő mérési eredmények legyenek

4» 4» 4

A 23. ábra szerint a hibátlan értékek között a következő összefüggés áll fönn :

(7 + 2) — 3 = 0

azaz a legmegbízhatóbb értékekre nézve 23. ábra. * ,

(4 4- -4) + (4 + *4) - (4 + 4s)= o

vagyis ez esetben a feltételi egyenlet a 2-ákra rendezett alakban a következő lesz:

4 + 4 ~ 4 "f (4 + 4 -■ 4)= o