Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. A háromszögelés (trianguláció)
29 Ha ideiglenes pontjelölésre tokot használtunk, akkor a végleges pontjelzés elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy az teljesen központosán (centrikusán) jusson oda, ahol előbb a tok volt. Ezért a tok kiásása előtt négy cöveket helyezünk el s ezekbe szögeket verünk úgy, hogy a melléjük helyezett lécek homlokéleinek metszéspontja a pont felett — annak függőlegesében — legyen. Ha négy cövek elhelyezésére nem volna hely, akkor két cövekkel a 20. ábrán vázolt módon járhatunk el. Az egyik cövekre csavart léc hozzáütköztethető a másik lécen lévő szöghöz s a léc e helyzetében megjelöljük a lécen a ponthoz tartott függő zsinórjának helyét. A lécet elforgatva elvégezhetjük a tok kiásását és a végleges pontjelzés behelyezését s az előbbi helyzetbe forgatott léccel bármikor ellenőrizhetjük, hogy a kő elhelyezése helyes-e ? 19. ábra. Az ideiglenes pontjelzés helyzetének rögzítése a végleges jelzés behelyezése előtt. 5. Az alapvonal hosszúságának megmérése (bázismérés). Az alapvonal hosszúságát az országos háromszögelésekben különleges hosszmérő műszerekkel, az úgynevezett bázismérö készülékkel mérik. Ezek többnyire nagyon komplikált berendezésűek s velük a hosszúság értéke mintegy 7/ 7 000 000-od középhibával állapítható meg. A mérnöki háromszögelésekben az alapvonal hosszúságát lécekkel mérik még akkor is, amikor nagyon szabatos háromszögelést kell végezni. Az elérhető pontosság /> 1/10 000 — 7/100 000 közt van aszerint, hogy milyen pályán történt a mérés. Ha a léceket a térszínre fektetjük, akkor az elérhető pontosság 1/10 000 — 1/50 000, ha pedig a deszkákból külön, közel víz20. ábra. Az ideiglenes pontjelzés helyzetének rögzítése a végleges ■ jelzés behelyezése előtt.
