Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

XIV. Fejezet. Kisebb felvételek

215 A burkoló sokszög úgy választandó, 1. hogy azt jól és gyorsan lehessen meghatározni, 2. hogy oldalai a fel­veendő részletekhez közel legyenek. A felvételre szolgáló sokszög teodolit nélkül is meghatározható, ha megmérjük a poligonszakasz vég­pontjának (vagy egy közbülső pont­jának) koordinátáit az előző oldal- szakaszra nézve (7. ábra). Ez esetben a hosszmérő eszközön kívül szög­kitűző műszer is kell a méréshez. A kisebb felvételekben poláris koordináta-mérés is jó alkalma­zásra találhat (6. ábra). Külsőségerben sikerrel használható a tahimétria. A sokszögelést is használ­hatjuk kis felvételekre (6.ábra), de csak olyankor, ha a terep­nehézségek miatt a koordináta- mérés, vagy a háromszögmérés nem használható. Hegyoldal­ban fekvő szőlőbirtokok fel­vételét gyakran ezzel az el­járással végezzük és pedig célszerűen optikai úton végzett hosszméréssel, vagyis tahimé 6. ábra. Telekfelvétel sokszögeléssel. teres sokszögvonal fejlesztésével. He­gyes vidéken — ha nincsenek kilátás­beli akadályok — az elömetszés is sikeresen használható (9. ábra). A szükséges két alappont (A és B) úgy választandó, hogy metszőszögek 30°- nál nagyobbak legyenek. A hosszmérésre kedvező talajon előnyösen alkalmazható a mérési vona­lakkal való. felvétel. Tegyük fel, hogy az ABCD pontokat {10. ábra) már meghatároztuk háromszögméréssel, vagy egyéb módon. További részlet­pontot (például a 3-at)"j meghatároz­8. ábra. Telekfelvétel poláris koordináta- méréssel {esetleg tahiméterrel). 7. ábra. Sokszögeiéi koordináta-méréssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom