Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

XIV. Fejezet. Kisebb felvételek

216

hatunk úgy, hogy egy rajta átmenő egyenest — a mérési vonalat — a keretül szolgáló AB CD pontokra nézve a megfelelő méretekkel (pl. A c és Cd) meghatározunk s ezután a c 3, vagy a d 3 méretekkel megállapítjuk a pont helyét a mérési vonalon. A 8. ábrán az 1 és 2 részletpontokat az ab mérési vonallal határozhatjuk meg, a szükséges hosszméretek : a D, b C, a 1 és b 2.

A mérési vonalakkal való felvételi

9. ábra. Telekfelvétel előmetszessel.

mód egyenes kitűzéseket, egyenesek metszésének megállapítását és hosszmérést kíván. Gyorsan hajtható végre, ha amaz egyenesek, melyeken a mérési vonal megállapítandó, a térszínen teljes hosszúságukkal ki vannak jelölve.

A mérési vonalak természetesen abscissa-tengelyekül is felhasználhatók a derékszögű koordináta-mérésekben.

7 7. ábra. Átszelő (tranzverzális) vonalakkal való mérés.

Síkvidéken jó szolgálatot tesz az átszelő, vagy tranzverzális vonalakkal való mérés. A 77. ábrán vékony vonalakkal feltüntetett földrészletek felvételére két egymással parallel vonalat (tranzverzálist) tűzünk ki szögtükörrel és jelzőkarókkal s az egyes telekpontok meghatározására, megmérjük az összefoglaló jellel feltüntetett méreteket.

10. ábra. Mérési vonalakkal való felvétel.