Oltay Károly: Geodézia 3. (Budapest, 1919)

I. Fejezet. Síkgeométriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok

I. FEJEZET.

Síkgeométriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok.

1. §. Síkgeométriai alapfogalmak és jelölések.

1. Az irány és az irányszög.

Ha valamely egyenesen felveszünk egy pontot, P-ét (1. ábra), akkor ez az egyenest két félegyenesre osztja. E félegyeneseket irányoknak szokás nevezni. Az irányokon a haladási értelem mindig a ponttól távozó értelemben képzelendő, amit az irány grafikus ábrázolásában nyíllal szokás kijelölni [2. ábra).

A sík bármely pontjában végtelen sok irány képzelhető; igen fontos az egy pontból kiágazó irányok relatív — egymásra vonatkoztatott — meghatározása.

Az egy pontból kiágazó irányok relatív helyzetét, kezdő irány választása után, az egyes irányokhoz tartozó irány szögekkel állapíthatjuk meg. A kezdő irány általánosságban tetszőlegesen választható, esetleg valamelyik meglévő iránnyal is egybeeshet.

Valamely irány irányszöge alatt ama szöget

1