Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. Állandó nagyságú szögek kitűzése
30 gas emeletre van osztva. A felső emeleten az átfogó van eziistözve, tehát az egyszerű szögprizmának felel meg. Az alsó emeleten a két befogó van eziistözve, vagyis ez úgy szerepel, mint egy 90' os nyílásszögű szögtükör; a kettős tükrözés után 180'-al téríti el a rajta áthaladó fénysugarat (34. ábia, baloldalt). Használatkor az átfogó lappal a vonalra merőlegesen tartandó s egyik szögletébe a vonal irányában úgy kell benézni, hogy fejünkkel (illetve hajunkkal és fülünkkel) a prizma másik felét teljesen el ne takarjuk. Ekkor a mögöttünk levő karó kettős , tükrözésü képét látjuk magunk előtt s addig kell haladnunk az egyenesre merőlegesen jobbra-balra, mig e kép az előttünk levő karó meghosszabbításába nem jut. A Porró-féle 180'-os szögtükör (35. ábra) elve és használata teljesen azonos az előbbivel. Úgy a Bodola- féle, mint a Porró-féle alineátor méretei valamivel nagyobbak a rendes szögprizma, illetve szögtükör méreteinél. Ez ugyan a vetítési hiba rovására megy, mert az a eltolódásnak (35. ábra) minél kisebbnek kellene lennie, ámde csak nagyobb méretek mellett tarthatjuk úgy a fejünket, hogy az a prizmát, illetve a tükröt teljesen el ne fedje. A tükörkeresztnél és az alineátoroknál sokkal tágabb körben használhatók a kettős szögtükrök és a kettős szögptizmák, melyekkel nemcsak a fenti két feladatot lehet kényelmesen megoldani, hanem mint egyszerű szögtükrök és szögprizmák is használhatók. Az egyszerű szögprizmának és a szögtükörnek a fenti két feladat megoldásakor való alkalmazása azért nehézkes, mert azokat folyton át 35. ábra. A Porró-féle 180°-os szögtükör.
