Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. Állandó nagyságú szögek kitűzése
25 teljes tükrözés határszögénél, tehát e pontban teljes tükrözés (totális reflexio) következik be. Az átfogóra közel merőleges fénysugár esetén a y szög hegyes szög, de mert az átfogó lap ezüstözve van, itt is teljes reflexiónak kell bekövetkezni. Ezután a fénysugár az 5 pontban szintén teljes tükrözést szenved s T pontnál lép ki az üvegből a levegőbe. Itt ismét fénytörés következik be, a távozó fénysugár a felületi normálistól törik, azaz rj de ismét Ha a fénysugárnak P R S T. szakaszát vesszük szem ügyre, rögtön belátható, hogy PR± S T-re, I 28. ábra. Sugármenet az egyszerű szögprizmában. mert 45°-os szögtükörben való kettős tükrözés esete forog fenn. Ámde ekkor rögtön következik, hogy / S = e mert száraik egymásra merőlegesek. így tehát a Az a és rt szögek egyenlősége okozta azt, hogy dacára a fénytörésnek, a távozó sugár szinszórást nem mutat. Ez a fontos alaptulajdonság teszi lehetővé a prizmának kitűzésre való használatát. Az a. és a/M szögek egyik szára egymásra kölcsönösen merőleges, tehát egyenlők c/ak akkor lehetnek, ha PQ _L TQ-re, azaz, az érkező és a kettős törés és visszaverődés után távozó fénysugarak egymásra merőlegesek. Ha tehát a prizmát a AB egyenes C pontjában úgy helyezzük el, hogy a Q és C pontok azonosak legyenek, akkor a prizmában a At illetve a B pont kettős tükrözésű képét a vonalra merőleges irányban látjuk. Az egyszerű szögprizmát kétféle tartás mellett használhatjuk, vagy
