Oltay Károly: Geodézia 2. (Budapest, 1919)
III. Fejezet. Állandó nagyságú szögek kitűzése
24 23. ábra. Egyszerű 24. ábra. Négyszögletű szögprizma. szögprizma. 9^ 25. ábra. Pentagonál szögprizma. b. Az egyszerű, vagy Bauernfeind féle szögprizma. Az egyszerű szögprizma olyan üveghasáb, melynek keresztmetszete egyenlő szárú derékszögű háromszög s amelynek átfogó lapja ezüstö- zött felület (perspektiv képét a foglalattal a 26. ábra mutatja). 27. ábra. Sugármenet az egyszerű szögprizmában. Az egyszerű szögprizma a rajta áthaladó fénysugarat 90°-al téríti el az érkező irányhoz képest. A sugármenet az átfogó lappal közel párhuzamos sugárra nézve a 27. ábrán, az arra közel merőleges sugárra nézve pedig a 28. ábrán látható. Az érkező fénysugár P pontban éri a prizmát, itt megtörik s tekintve, hogy az üveg optikailag sűrűbb, mint a levegő, az érkezési normálishoz hajlik, azaz /?<« Természetesen a fénytörés alaptörvényének megfelelően: sin a sin p ahol n az üveg törésmutatója. R pontban a fénysugár újra a határfelületet éri. Az átfogó felülettel közel párhuzamos sugár esetén, a j érkezési szög nagyobb a
