Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
II. Fejezet. Mértékek és mértékegységek
12 úgy áM, hogy a francia tudósokból (Lagrange, í apiace, Borda) 1790-ben alakult ,,méter-bizottság" az előbb említett célt elérendő fokmérést végzett Dünkirchen és Barcelona közt. Ez volt az u. n. méter-fokmérés, mely a francia forradalom alatt 1792—1799-ig tartott. A mérési eredményből levezettek egy hosszúságot úgy, hogy annak tizmilliószorosa egyenlő volt a mérési eredményül kapott meridiánquadránssal. Ezt a hosszúságot platina rúdon, annak homlok lapjai között jelölték ki,*) s ez a hosszúság lett a méter. Az etalont a párisi levéltárban helyezték el s azért ezt az etalont ,,levéltári méter“-mk vagy , metre des archives“- nak szokás nevezni. Nyilvánvaló, hogy ez a méter nem a meridiánquadránsnak, hanem annak a mérési eredménynek 10 000 000-od része, amelyet ez a méterfokmérés állapított meg a meridiánquadránsra. A későbbi pontosabb mérések szerint a meridiánquadráns q = 10 000856 m, ami világosan mutatja a méter szokásos definíciójának helytelenségét. A méter-bizottság a méter megállapítása után megmérte a köbdeci- méter viz tömegét s platinából evvel azonos tömegű hengert készíttetett. Ez lett a kilogramm etalonja s nevezik levéltári kilogrammnak (kilogramm des archives). Ez is csupán az akkor kapott mérési eredménnyel azonos, de korántsem a kötdeciméter viz, tömegével. A méterbizottság evvel Franciaországban teljesen rendezte és egységessé tette a hossz- és tömegmérések egységeit. Európa többi államaiban ugyanakkor a legnagyobb zűrzavar uralkodott a mérték- egységek terén. Nemcsak az egyes államoknak, hanem a városoknak is különböző hossz- és tömegegységeik voltak s ezért főleg a kereskedelemben igen bonyolult átszámítások váltak szükségessé. Ezen az állapotokon segítendő, az 1870-ben i úrisban összegyűlt nemzetközi bizottság elhatározta a méter és kilogramm általánosan való elfogadását. "Mivel a méter és kilogramm prototypusa — kijelölési módja, anyaga és szerkezete folytán — nem látszott elegendő jónak arra, hogy az egész világon elfogadott mértékegységet a jövő számára kellő biztonsággal megőrizze, a bizottság több másolatot készített róluk s ezek.közül azt, amelyik teljesen egyezett a levéltári méterrel, illetve kilogrammal fngarl- ták el „nemzetközi méternek“ (metre international) illetve nemzetközi kilogrammnak (kilogramm international). A másolat többi példányait +) A hosszmérésre használt mérőeszközökön a hosszúság vagy a homloklapok, illetve a homlokélek közt, vagy két, a felületen kijelölt végvonás közt értendő. Az első fajtát véglapos, vagy végéles (régies á bouts), az utóbbit végvondsos (régies á traits) hosszmérő eszköznek nevezik. A végvonásos jelzés sokkalta szaba- tosabb, mint a véglapos.
