Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
II. Fejezet. Mértékek és mértékegységek
gondosan összehasonlitotlák a nemzetközi méterrel és kilogrammal, megállapították az attól való, legfeljebb nehány mikront, ill. milligrammot kitevő eltéréseket s aztán sorsolás utján kiosztottak a méterkon- venciót aláiró államok közt- E példányok lettek az egyes országokban a hossz- és tömegmérésnek etalonjai (országos etalonok.; 2. A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai. A nemzetközi méter etalonja iridium-platinából(\0°lo iridium, 90% platina) készült rúd, melynek keresztmetszete természetes nagyságban az 1. ábrán felül látható. A x alakú keresztmetszet rendeltetése egyrészt az, hogy a rúd kellően merev legyen (a behajlásoknak ellent álljon), másrészt hogy a métert a keresztmetszet semleges (neutrális) vonalán lehessen kijelölni. A méter az etalonon végvonásokkal van kijelölve, az 1. ábrán látható módon. ^ Az etalon # lapján egy méter távolságban egy-egy csiszolás van s mindegyiken két hosszirányú és három keresztirányú vonás. A hosszirányú vonások távola 0,2 mm, a keresztirányuaké 0,5 mm. A métert a két keresztirányú középső vonásnak a hosszirányú vonások közt közepén mért távolsága jelzi a rúd 0" hőmérséklete és vízszintes helyzete A nemzetközi méter prototypusának metszete és felül nézete. esetén. A többi keresztirányú vonások az őrvonások, melyek távolát a métert jelző vonásoktól igen szabatos mérésekkel megállapították úgy, hogy ezek a métert kijelölő vonások esetleges megrongálódása esetén, a méter visszaállítására szolgálhatnak. Gondos mérésekkel megállapították a méterrúd dilatációs együtthatóját is, tehát bármely hőmérséklethez levezethető a métert jelző vonások távolsága.