Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
II. Fejezet. Mértékek és mértékegységek
nek síkja vízszintes, illetve függőleges. Az előbbiek a vízszintes felvételben, az utóbbiak a magasságmérésekben szerepelnek. A geodézia szögmérő műszere, a teodolit, úgy van szerkesztve, hogy vele csak e két síkban lehet szöget mérni, azaz redukció nélkül (közvetlenül) vízszintes, illetve magassági szöget szolgákat. 11. §. A mérés alapelve. Etalonok, A mérés mindig abból áll, hogy a megmérendő mennyiséget egy alapul választott mennyiséggel összehasonlítva, megállapítjuk a kettő viszonyszámát, vagyis a megmért mennyiség métőszámát. Az alapul választott mennyiséget nevezzük mértékegységnek. Tekintettel a mérés relativ voltára a mértékegység a mérésben alapvető fontosságú, tehát nagy gond fordítandó megőrzésére. A mértékegységek lehetnek természetes és lehetnek mesterséges megjelölésüek. Az utóbbiakat az illető mértékegység etalonjai-nak, vagy prototypusai nak nevezzük. Természetes megjelölésű például az időmérés mértékegysége, az u. n. csillagnap, mely alatt a föld egy teljes körülforgásának idejét értjük. Mesterséges megjelölésű a hosszmérés és tömegmérés mérték- egysége, t. i. a méter és a kilogramm. A mérés nem magukkal az etalonokkal történik, hanem az azokról készült és az eredetivel gondosan összehasonlított (komparált) másolatokkal. A következő fejezetben a teljesség kedvéért a tömegmértékeket is tárgyalni fogom tekintettel a mérnöki gyakorlatban való fontosságukra. 12. §. A hossz-, a terület-, a térfogat-és a tömegmérés mértékegységei. 1- A méferrendszer története és alapelvei. A törvényes mértékegység a hosszúságra a méter, tömegre a kilogramm. E mértékegységek tervezőit az a nemes szándék vezette, hogy a hosszúság és a tömeg mértékegységei olyanok legyenek, melyek a természet nyújtotta méretekből bármikor visszaállithatók. E célból a métert, mint a meridiánquadráns tizmilliomod részét, a kilogrammot, mint a köbdeciméter viz tömegét akarták definiálni. E törekvésük át is ment a köz.tudatba s ma általánosan hiszik, sőt tanítják is, hogy a méter a meridiánquadráns lü 000 000-od része, a kilogramm pedig a köbdeciméter viz tömege. Pedig ez téves. A dolog valójában
