Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. A helymeghatározás és alapfogalmai
3 Ha a föld tömegeloszlása egyenletéi, vagy legalább is a tömegközépponthoz képest szimmetriás volna, akkor a függővonal sikgörbe lenne. A valóságban egyenlőtlen tömegeloszlás a nehézségi erőt kitérítheti a meridiánsikból s igy vJe együtt kitér abból a függővonal is. „ A függővonal étintőiét az érin-. tési pont függőlegesének, vagy vertikálisának szokás nevezni. A függővonalnak az egyenestől való eltérését el lehet hanyagolni, ha a függővonal aránylag rövid szakaszáról van szó. A geodéziai vetítésekben a függővónalnak csak néhány km hosszú szakaszát használjuk, az ilyen szakaszokban a függő- vonal mindig egyenesnek vehető, azaz érintőjével, m. vertikálissal, helyettesíthető. A geodéziai helymeghatározásokban vetitővonalnak a függőleges egyenest használjuk. A függőleges egyenes bármely pomban előállítható a függő-ve.I, a geodézia egyik fontos segédeszközével. A függő vékony zsinegre erősített, súlyos test, helytelenül függő-ónnak, sőt függ- ónnak is nevezik, bár az ónhoz semmi köze, mert a nehezéke vasból, ólomból, vagy rézből készül, de sohasem ónból. A függőt nyugodtan tartva, zsinórja a függőleges irányt jelöli ki. A szint- vagy niveaufelület a nyugalomban levő folyadék felszíne, ha arra csak a nehézségi erő hat. Jellemző”Tulajdonsága, hogy minden pontjában merőleges az illető pontbeli függővonalra. A geodéziai mérésekben csak ama niveaufelületek szerepelnek, me lyek a föld felszínének közelében vannak. E niveaufelületek egymást nem metszik, tehát minden ponton át csak egy niveaufelület fektethető; felületi szinguláris ponljaik (éleik, csúcsaik) nincsenek, teijes kiterjedésükben mindig zártak. A niveaufelületek egymással r,em parallelek, a sarkok felé összehajtanak, de a parallelségtől való eltérés nem nagy. Az aequaforon 100 m távolságban levő niveaufelületek a sarkon már csak 99 5 m-re vannak egymástól. 3. ábra. A niveaufelület. 2. ábra. A függővonal.
