Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. A helymeghatározás és alapfogalmai
2 2. §. A helyrriw&hatáíozás alapelve. A helymeghatározás legáltalánosabb módszere az, hogy a pontokat előre megállapított vetitővonallal levetítjük az alapul választott felületre s meghatározzuk : 1. a vetület helyét az alapfelületen, 2. a vetületi pontnak az eredeti ponttól a vetitő vonalon mért távolságát (/. ábra). A nyert hárem adat abszolút meghatározó lesz, ha az alapul választott felület fekvése a föld tengelyeihez képest ismeretes s ha a pontot meghatározó felületi paramétereket a tengelyirényokkal összefüggésben levőknek választjuk, ellenkező esetben a meghatározás csak relativ. A következőkben csupán a kisebb terjedelmű (alsó geodéziai) méréseket fogjuk tárgyalni, mikor is a relatív meghatározás teljesen elegendő. 3. §. Függővonal és niveaufelület, A geodéziában alapfelületül és vetitővonalul olyan felületet, illetve vonalat választunk, melyeket a teimeszet maga jelöl ki s a melyeket egyszerű eszközökkel bármikor és bárhol előállíthatunk. Vetitővonalnak a függövonalat, aJapfelületnek a szint- vagy niveaufe- lületefválaszijuk. A függövonal a szabadon lógó, súlyos, végtelen vékonynak képzelt szál egyensúlyi alakja, ha arra ’ csupán a nehézségi erő hat. A függővonal közel áll az egyeneshez, de szigorúan véve kettős csavarodás^ azaz térbeli görbe. Ugyanis a súlyos szálra bármely pontjában két erő hat: a föld forgásából származó centrifugális erő és a Töld tömegének vonzó ereje. A kettő eredője az, amit nehézségi erőnek szokás nevezni, az általa előidézett gyorsulás a nehézségi gyorsulás (jele: g.) A nehézségi erő két összetevője változó természetű s ennek megfelelően a nehézségi erő is, úgy irányra, mint nagyságra nézve változó. A centifugális erő állandó irányú, de nagysága függvénye a forgástengelytől mért távolságnak ; a tömegvonzás iránya változó (mindig a föld tömegközéppontja felé mutat), nagysága a tömegközépponttól való távolságnak függvénye. A hajlékony szál minden pontjában a nehézségi erő irányához simul, érintője azonos a nehézségi gyorsulás irányával, tehát annak változása következtében alakja görbe lesz, és pedig olyan, mely homorú oldalát a forgás tengely felé fordítja. (2. ábra.) 1. ábra. A helymeghatározás alapelve.
