Oltay Károly: Geodézia 1. (Budapest, 1919)
I. Fejezet. A helymeghatározás és alapfogalmai
I FEJEZET. A helymeghatározás és alapfogalmai. 1. §. A geodézia feladata és felosztása. A geodézia a helymeghatározás tudománya. Tárgyalja a földi pontok abszolút, illetve relativ helymeghatározására szolgáló módszereket és ismerteti az e mérések végrehajtására szükséges műszereket és segédeszközöket. Földi pontok alalt csak kivételesen éltünk egyes, izoláltan fekvő pontokat; a meghatározandó pontok rendesen valami idomnak a térszínen kijelölt; úgynevezett alakjelző pontjai. A helymeghatározást abszolútnak mondjuk, fia az. a pontot a föld tengelyeire vonatkozólag határozza meg, relatívnak, ha az a pontokat egymáshoz viszonyítva állapítja meg. A kisebb terjedelmű mérésekben a relativ meghatározást, a nagyobb terjedelmüekben az abszolút meghatározást szokás alkalmazni. A mérés terjedelme szerint beszélhetünk alsó geodéziáról és felső geodéziáról. Az előbbi a kisebb terjedelmű — lokális — mérésekkel, az utóbbi a nagyobb terjedelmű — országos — mérésekkel foglalkozik. 4? ólsó geodéziai mérésekben a relativ meghatározás teljesen elegendő, a felső geodéziai mérés azonban már abszolút meghatározásra törekszik. A geodézia szó (lefordítva földosztást jelent) nem fejezi ki a tudomány lényegét, hiszen a földosztás csak egy alárendelt fejezete. Helyes neve geometria s régebben igy is nevezték, de idővel a belőle fejlődött absztrakt geometria számára foglalták le ezt az elnevezést. Magyarul régebben gyakorlati földmértannak nevezték. A helyes magyar neve földméréstan.
