A Duna helyszínrajza 1899-1908
Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra
lókról elnevezett száranálküli I-ső és 11-od rendű pontjai /például csikóskert KF kő és ásványgula/ és a számozott IV-ed rendű pontjai /pl. 678. F. ko/ szolgáltak; valmint a Vásárhelyi-féle alappontok is, melyek jelen táblázatban A. P.- vel jelölvék. Ebből az országos alapponthálósatból határoztuk meg s szükség szerint kisebb nagyobb közűkben egyenlítettük ki a vízrajzi osztály által elhelyezett háromszögpontokat. Ezek a pontok háromfélék* Először a Budapesttől mint 0 pontból fölfelé folytatólagosan számozott nyilvántartási keresztszelvények megjelölésére szolgáló s mindkét parton elhelyezett nyilvántartó keresztszelvény-kövek, melyek V. 0. betűvel és a keresztszelvény számával vannak ellátva /lásd az 1. és 2. ábrát/. Másodszor beháromszögeltük a vízrajzi osztály által korábban teljesített dunai magasságmérés alkalmával Dévénytől lefelé, a folyam nindkét partján elhelyezett s folytatólagos számmal bíró elsőrendű magassági alappontokat. Ezek /5. oldal:/ kétfélék: Kőfixpontok tetején bronzgombbal V. 0. és F, P. betűkkel és sorszámmal jelölve /lásd a 3. és 4. ábrát/; és szilárd épületekbe befalazott bronztáblás magasságijegyek /lásd az 5-ik ábrát/ Harmadszor meghatároztuk csupán a részletes fmölméréshez há- romszöghólózatot megállapító H. P. jelű köveket, melyek a folyam mindkét partján körülbelül a folyam szélességének megfelelő távolságokban vannak elhelyezve /lásd a 6. és 7. ábrát/. S végül a háromszögelés végrehajtása alkalmával állandó jellegükre való tekintetből meghatároztuk a folyam kilométerköveit, valamint a dévény-dunaradványi folyamszakasz szabályozása alkalmával a folyam mindkét partján elhelyezett s alappontokul szolgáló betontömböket, továbbá kőkereszteket, kastélyok kupoláit, bírtokhatárköveket stb. /6. oldal:/
