A Duna helyszínrajza 1899-1908

Vízépítés kiváló tekintettel hazai viszonyainkra

4 A jelen táblázat használhatóságának megkönnyítésére megem­lítjük, hogy az első rovatban egyszerű sorszámmal vannak je­lölve azok a lapok, melyeken a folyam tulajdonképeni medre van feltüntetve, mig a sorszám mellett a, b, c betűvel je­lölt lapok csupán a hullámteret tüntetik fel. A második ro­vatban a háromszögront száma van, még pedig a nyilvántartó szelvény-köveknek, magassági fixpontköveknek és kilométerkö­veknek a természetben is föltalálható száma és a K. F. kö­veknek és egyéb alappontoknak kataszteri száma. A nyilván­tartó keresztszelvénykő száma mellett Jp», Bp.-vel a jobb­parti, illetőleg a balparti kő van jelölve. A H. P» kövek­nek és a többi pontnak pedig az a folyószáma van föltüntet- ve, amellyel az illető pont a munka folyama alatt jelölve volt. A harmadik rovat a pont állandósításának jelét, bal- vagy jobbparti megnevezését, vagy a pont rövid leírását tartalmais- za. A negyedik és Ötödik rovat a hároiaszögpontnak és a helyszín­rajzi lapkeret sarkainak az országos háromszögelő főhálózat összrendezői rendszerére vonatkoztatott összrendesőit adja meg ölben és méterben, amelyek közül a nyűgöti rendező és a déli metszék minden külön jelölés nélkül pozitiv, a keleti rendező és déli mtszék-jellel negatívnak van megkülönböztet­ve. Az utolsó rovatban annak a községnek határa van megnevezve, melynek területén a háromszögpont fekszik. Az egyes helyszínrajzi lapokon levő háromszögpontok összren- dezőinek jegyzékét követik az illető helyszinrajzi lap négy sarokpontjainak összrendezői. A sarokpontok a második rovat­ban az égtájak kezdőbetűivel vannak megkülönböztetve. Végül közöljük azoknak a mérnököknek neveit, kik a budapest- gombosi szakasz fölvételi munkálatait nagy odaadással, buzgó szorgalommi teljesítették:

Next

/
Oldalképek
Tartalom