Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
összekötő csatornában nagy sebességgel átengedett víz a második kazetta vízszintjét is lesüllyeszti, ami lehetővé teszi a harmadik kazetta vizének az ezeket összekötő szivárogtató, ugyancsak mélyre, kavicsra kotort fokcsatornán keresztül történő nagy sebességű átvezetését és így a harmadik kazetta szintjének is a csökkentését, és így tovább. Az árhullám megérkezésekor a kazetták friss vízzel való feltöltését megfelelő zsilipkezeléssel, ugyanezen kazetták zsilipjeivel szabályozott, az előzőekkel ellenkező vízszintkülönbségek kialakításával, a beszivárogtató árkokon ellenkező irányú, de ugyancsak nagy sebességű vízvezetéssel lehet biztosítani. A Gemenci hullámtér felszíni vízháztartásának és egyben a talajvízdúsításnak egyik leghatékonyabb eszköze a Sió vízének a felhasználása. Az 1965 évi árvíz után, amikor a Sióba visszaduzzasztó dunai víz a Sió baloldali árvédelmi gátját, különösebb károk okozása nélkül ugyan áttörte, a Sió torkolatánál árvízkapu épült, amely egyrészt a Duna árvizeit rekeszti ki a Sió 20 kilométer hosszú alvízi szakaszáról másrészt visszaduz- zasztva a Sió vizét Szekszárd városát is bekapcsolja a Duna hajóforgalmába. Ezen fel- duzzasztott víz segítségével a Sió régi medrének az árvédelmi töltéssel lezárt szelvényében beeresztő zsilip létesítésével a Sió vizének részét a Gemenci hullámtér legszárazabb pereméhez lehet vezetni. A XIX. században épült árvédelmi töltések anyaggödrei végig a töltések hullámtéri lábánál húzódnak, amelyek így egészen Bátáig kész csatornát biztosítanak a Sióból ide beeresztett víz vezetésére. Ezen csatorna zsilipekkel szabályozott szakaszaiból, a Sió ide bevezetett minimális 2-3 m3/s vízhozama, azaz 150-250 ezer m3/nap vízmennyisége a fokcsatomákon keresztül a hullámtér bármelyik egységébe bevezethető és annak vízháztartása így hatványozott mértékben megjavít- ható, illetve megfelelő szivárgó fokcsatornákkal talajvízdúsításra is felhasználható. Ezen rendszer hidraulikai méretezésére a kialakítandó vízrendszer mérési adatokkal illesztett és kísérleti úton verifikált hidraulikai matematikai modelljével a Sió vízjárási adataival szimulált vízhozam idősort kell előállítani. Ezen szimuláció során a Sió vízminőségi adatait is figyelembe kell venni: erős szennyeződés esetén ugyanis a Sió vizének minden cseppjét a hajóúton át közvetlenül a Dunába kell vezetni. 6.3.3.2. Hazai eredetű kisvízfolyásaink vízkészletfeltárása, vízjárásának műszaki hidrológiai jellemzése A malmok államosítását, felszámolását követően a hazai eredetű hegy- és dombvidéki vízfolyásaink árvízviszonyai, a környezetükben kialakuló döntési károk új megoldandó országos és helyi vízgazdálkodási problémákat okoztak. Ennél is fontosabb volt azonban az a felismerés, hogy ezen vízfolyások hazai eredetű vízkészletének mennyiségi, minőségi mutatói hazánk vízgazdálkodási tevékenysége szempontjából igen nagy jelentőségűek: ezen hazai patakok vizei mindenképen - a Pécs melletti Karasica, a Baja alatti Kígyós patakot kivéve - csak országunkon belül hasznosíthatók, hiszen itt torkollanak a nagy folyókba. Az országon belül eredő és közvetlenül csak itt hasznosítható vizek mennyiségi, minőségi kezelése, a társadalom és a környezet igényeinek megfelelő hasznosítása ezen vízfolyások hidrológiai viszonyainak részletes feltárását 87
