Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
Ezen szakaszok, valamint a szakaszokra számított értékek összegezésével a folyót jellemző részeik illetve az egész magyar Duna viztömegeinek napi idősora tehát szintén kiszámítható. Ezen idősorok, amelyek a Duna mozgó víztömegeinek strukturált sztochasztikus folyamatát írják le, a metszék módszerrel ugyancsak részletesen jellemezhető. A vízfelületekhez hasonlóan a teljes magyar Dunának mozgó víztömegei csak időponthoz kötve ábrázolhatok. A gépies számítások során fel kell tételeznünk, hogy a Dunán egymáshoz viszonylag közeli mércék közötti vízfelületek a határoló mércéken észlelt vízszintek között e szintek különbségének megfelelő lejtésű síkokkal közelíthetők. A Tisza alsó szakaszán, ahol a vízállás-vízhozam transzformációhoz szükséges vízszintesések mérceszelvény- beli értékét a teljes folyószakasz felszíngörbéjének fokozatos közelítéssel történő számításával határozzák meg, elképzelhető hogy a vízfelületek és a mozgó víztömegek idősorát ezen felszíngörbe alapján lehet majd számítógéppel megszerkeszteni. Az egyes szakaszok mozgó víztömegeinek V(t) idősorából és a két határoló vízhozam-nyilvántartási szelvény vízhozamainak Q(t) átlagértékéből a vízhozam-nyilvántartási szelvények közötti folyószakaszok vízcseréje T időtartamainak a 6.60 idősorai is számíthatók. Ezen vízcsere strukturált sztochasztikus folyamatát az így meghatározott idősoroknak metszék módszerrel történő elemzésével lehet jellemezni. 6.3.3.1.6. Folyóink hullámtereinek hidroökológiai viszonyait jellemző' hidrológiai számítások és segédletek A nagyobb folyóink árvédelmi gátakkal történő „nagyvízi szabályozása” során a vízügyi szolgálat a korábbi széles ártereket összeszűkítette ahol aztán a lakosság szálláshelyeit berendezte és aliol élelmiszereit termeli. A felépített töltések egyrészt biztosították a mentett oldal civilizációs fejlődését, az élő környezetet kiszorító mezőgazdaság kialakulását, másrészt azonban az így kialakult viszonylag szűk hullámteret ezen töltések elszigetelték korábban itt is gyűjtögető, illetve ártéri gazdálkodással foglalkozó emberektől. A szélesebb hullámtereken, a Szigetközben, a Gemenci erdőben, a Tisza mentén Alpárnál, a Körösök mentén Kardoskútnál, a Sajó mellett a Girincsi erdőben igen gazdag élővilág alakult ki, amely egyrészt a folyószabályozás által megemelt és felgyorsult árvizekhez alkalmazkodott, másrészt az emberi civilizációtól elszigetelve élte életét. A nagyvízi szabályozással igen nagy mértékben megemelt árvízszinteket, a folyó közepes és kisvizeinek vízszintjével együtt azonban a szabályozott anyameder fokozatos beágyazódása lassan egyre lejjebb süllyesztette. Ezen általános jelenség a Dunán 1,5 m-es, a Tiszán és a Rajnán hasonló vízszint csökkenéshez vezetett. Ennek követ74
