Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
kéziében a hullámtéri erdőkben az erdészek viszonylagos száradás jeleit észlelték: a tölgyfával, nyárfával, kőrissel és fűzfával jellemzett erdők és növénytársulások szintjei egyre lejjebb süllyedtek. A hullámterek mellékágaiban a vízforgalom -lelassult, sőt a kisvizek idején pangó vizek alakultak ki. A hullámtér vízháztartása is gyökeresen megváltozott, éppen ezt jelzik az erdészéti változások. A hullámterek holtágainak, vizenyős területeinek vízutánpótlása egyre ritkább lett. A feliszapolódó holtágak és a talajvíz közötti kapcsolatot a finom üledék okozta kolmatáció teljesen megszüntette. A Gemenci erdő állapotát befolyásoló vízállások idősorában kimutatható szintsüly- lyedések trendjét a IV.-18. ábrán mutattuk be. Ezen vízállás-adatsorok elemzésénél ismertettük a homogenitás vizsgálat kétmintás Szmimov-Kolmogorov próbájának azt a kétszeresen élesített változatát amivel a mai állapotra jellemző homogén részidősor egyértelműen kijelölhető (lásd a IV.-24. ábrát). Azonos meggondolásokkal és vizsgálati módszerekkel ugyanakkor meghatározható az a 20-30 éves homogénnak minősíthető részidősor, ami a Duna vízjárását és ezzel együtt a Gemenci erdő vízháztartását például e század kezdetén jellemzi. Ezen adatsorokkal jellemzett strukturált sztochasztikus folyamatok a metszék módszerrel külön-külön jellemezhetők és a két idősort jellemző feltételes valószínűségi eloszlásfüggvények összevetésével a hullámtér élővilágának életlehetőségeit alakító vízjárási tényezők megváltozása numerikusán is jellemezhető (IV.-30./a.-b. ábra). Valószínűségi eloszlástlpus vizsgálat NORMÁL eloszlás vízállás (tűrési sávokkal) ( cm ) DUNA - BAJA +95% +'70% IV.-30./a. ábra 75
