Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
Hasonló módon készíthetők el az egyes vízmérce szelvényekben az átlagos vízmélységek időbeni alakulásának folyamatát jellemző feltételes eloszlásfüggvények, valamint az összetartozó vízállásoknak megfelelő átlagos vízmélységek hossz-szelvényei (IV.- 29. ábra). Ezen hossz-szelvényen ábrázolt, szintén kettős beosztású vízmérce-rajzaihoz ugyancsak csatolhatók a feltételes eloszlásfüggvények koaxiális ábrái. A folyó átlagos sebességének idősora nagyobb permanens esésű folyók esetében a vízállásokkal egyértelmű függvénykapcsolatban lévő vízhozamok és keresztszelvény területek hányadosaként számítható. A vízsebességeknek így meghatározott strukturált sztochasztikus idősorát nyilvánvalóan a metszékmódszerrel lehet jellemezni. A vízállásokkal egyértelmű kapcsolatban lévő átlagos vízsebességek hidrológiai hosszszelvénye tehát úgy szerkeszthető meg, hogy az összetartozó vízállásokhoz tartozó vízsebességeket a vízmérce-szelvények közötti keresztszelvényekre is kiszámítjuk és a hossz-szelvényen mind az összetartozó vízállások vízfelszínt jellemző vonalait, mind a sebességek vonalseregét különböző jelöléssel meghúzzuk. A vízhozam-nyilvántartási szelvényekben berajzolt kétosztású vízmércékhez a vízsebességek strukturált sztochasztikus folyamatait jellemző paraméterek feltételes eloszlásait jellemző görbeseregek koaxiálisán hozzácsatolható módon szerkesztendők meg. A Tisza esetében a vízsebességek nemcsak a vízállások, hanem az áradó, vagy apadó vizek esésviszonyainak is a függvénye. Az esés transzformáció segítségével meghatározott vízhozamok, valamint a vízállások és a szelvénykeresztmetszetek egyértelmű függvénykapcsolata alapján a mai állapotot jellemző homogén vízállás és vízhozam idősorokból az egyes vízhozam-nyilvántartási szelvényeket jellemző átlagos vízsebességek strukturált sztochasztikus folyamatát jellemző idősor meghatározható. Ezen idősor metszékmódszerrel meghatározott jellemzőinek feltételes valószínűségi eloszlásai megszerkeszthetők. Ezen sebességek összetartozó adatait ábrázoló hosszszelvény azonban nem szerkeszthető, hiszen a sebességek nemcsak a vízfolyás hossza mentén és nemcsak a vízállások függvényében, hanem a folyó nem permanens vízjárását követő esésviszonyoknak is a függvénye. A vízrajzi állomások közötti folyószakaszok vízfelülete a két határszelvény vízállásai alapján áradó, apadó vízjárás esetén is jól becsülhető. Viszonylag egyszerű módon így ezen szakaszok vízfelületeinek akár a napi idősora is elkészíthető. Az egyes hosszabb szakaszok, sőt a teljes magyar Duna vízfelületeinek idősora pedig a megfelelő szakaszokra számított napi adatok összegezésével állítható elő. A magyar Duna és az egyes rész-szakaszok nagyságának strukturált sztochasztikus folyamatát jellemző idősort a metszék módszerrel meghatározott paraméterek feltételes eloszlásaival egyértelműen lehet jellemezni. A szakaszokra vonatkozó adatokból hossz-szelvény azonban nem szerkeszthető. A folyószakaszoknak, illetve a teljes magyar Dunának csak egyes valós időpontokhoz tartozó értékei ábrázolhatok a Duna helyszínrajzának a térképén. Az egyes mérceállomások közötti mederszakaszokban mozgó víz adott, észlelési időpontokhoz tartozó tömegét is a két határszelvény vízállásainak ismeretében, a két mérce között felmért keresztszelvények segítségével könnyű megbecsülni. 73
