Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
A térkép szerkesztésével egyidőben indult meg a magyarországi vízgyűjtőjű kisvízfolyások vízhozam-adatainak vízrajzi nyilvántartása. A Lászlóffy féle térképet 5 évenként ellenőriztük és az észlelési adatok az eredeti szerkesztés megbízhatóságát igazolták. Dél-Dunántúlon 1981-ben Virág Mihály és Eszéky Ottó nemcsak a fajlagos lefolyás értékét számította ki a patakoknak akkor már 20-25 éves megbízható pontosságú adatsoraiból, hanem az évi középvízhozamokból számított évi q(t) fajlagos lefolyásokból számított a[q(t)] empirikus szórásokat is meghatározva azokat is rögzítették az egyes megfelelő földrajzi pontokon. Mindkét értéknek, tehát a fajlagos lefolyás sok évi középértékének és az évi fajlagos lefolyások empirikus szórásának a földrajzi elrendeződését ugyancsak szintvonalas térképen ábrázolták, (lásd III.-141.a.-b. ábra, Eszéky- Virág: Vízgyűjtők hidrológiai feltárása, Lefolyási viszonyok művéből). Ezen két nagyszerű térkép alapján a néhány teljesen adathiányos Déldunántúl-i vízfolyáson tervezhető tározók teljesítőképességének vázlatos becslésére a két térképről leolvasható a kijelölt szelvényben az évi középvízhozamok fajlagos középértéke és empirikus szórása amelyekkel a szelvény középvízhozamainak normális eloszlásfüggvénye és ennek alapján a tározó valószínűségelméleti úton számított „teljesítőképességi jellegfüggvénye” matematikai statisztikai megbízhatósággal becsülhető. Ezen előzetes becslés hatására megindított tározó tervezés során a tervezett szelvényben mért vízhozamadatok valamint a csapadékok és a parcellás beszivárgás mérések adataival a tervezett tározó szelvény vízjárását jellemző időinvariáns függvények, egységárhul- lámkép, apadási görbe, beszivárgási differenciálegyenlet pontosan meghatározandó majd ezek segítségével a csapadék-idősorból az azonos hosszúságú napi vízhozam adatsor generálható amellyel a megépítendő tározó már pontosan méretezhető. Az í 1 1 dimenziójú q fajlagos lefolyás könnyen átszámítható imn/év dimenzióra: l_s- km2 J s • kin = 31,6 nun év 6.36 Szesztay Károly által szerkesztett Magyarország felszíni lefolyásainak min/év dimenziójú szintvonalas térképét összevetve a csapadék sok évi átlagának ugyancsak inm/év dimenziós szintvonalas térképével a két szintvonalas térkép „különbsége” megadja a sok évi területi párolgás évi átlag értékeit, illetve ezen értékeket ábrázoló térképet (lásd könyvünk I kötetében a 3.1.fejezet 19 ábrájának felső térképét). Az árvízviszonyok földrajzi jellemzésére szerkesztette Csermák Béla az NQ(P = 3%) = bVÄ 6.37 „Csermák-Myer képlet” B árvízi tényezőjének szintvonalas térképét, amelyet az azóta gyűjtött vízhozamadatok statisztikai vizsgálata a képlet becslési pontosságának tág határain belül igazolt.(lásd III.-18. ábra) 39
