Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
Ezen kiválóan érdekes térkép is igazolja a Maurice Pardé professzor által már szinte a világ minden vízfolyására igazolt numerikus kapcsolatot amely szerint a nagyobb vízfolyások árvízi csúcsvízhozamai a vízgyűjtő terület négyzetgyökével arányosak. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy maga Csermák Béla is állandóan azt hirdette, hogy ezen ábrája földrajzi célú. Az adathiányos vízfolyások árvizei ezen térkép alapján csak igen bizonytalanul becsülhetők, és amint azt már említettük a Dél- Dunántúlon Virág Mihály és Eszéky Ottó 1980-ban a több évtizedes pontos vízhozamadatok matematikai statisztikai feldolgozásával igazolta, hogy a Csermák féle becslés nemcsak 100 km2-nél nagyobb, hanem már 30 km2 nagyságú vízgyűjtőjű patakok árvízhozamait is becsüli. Kisebb vízgyűjtőknél ezen becslést pedig a vízgyűjtő terület hatványki tevőjének a növelésével lehet megbízhatóbbá tenni. Azaz NQ(P = 3%) = B-Az 1 z = — ha A > 30km2 2 _ 2 ahol 3 ha 15km2 á A<30km2 6.38 3 z = — ha 5km2 < A < 15km2 4 z = 1 ha A < 5km2 A hasznosítható kisvízi vízkészletek becslését szolgáló területi összefüggéseken alapuló térképek nem konstruálhatok, hiszen a kisvizek a felszín alatti vízkészletekből táplálkoznak, amelyeknek hidrogeológiai felépítése a felszíni adatokból nem követhető. A kisvízi vízkészletek földrajzi jellemzésére tehát csak hidrológiai hossz-szelvény alkalmazható a térképes ábrázolás helyett. 6.3.3. MAGYARORSZÁG VÍZFOLYÁSAINAK VÍZKÉSZLETÉT JELEMZŐ HIDROLÓGIAI HOSSZ-SZELVÉNYEK ÉS SZERKESZTÉSÜK Magyarország II. Vízgazdálkodási Kerettervéhez szükséges országos vízkészlet feltárásnak a hazai vízgazdálkodásban alkalmazott numerikus eredményei mellett az ezen munka során kialakult új tudományág, a műszaki hidrológia rohamos fejlődésnek indult. Egyrészt a hidrológiai hossz-szelvcnyek módszertanát kiterjedt, széles körben alkalmazták egyre több és több hidrológiai paraméter folyó hossz menti alakulásának gyakorlati szempontból igen nagyjelentőségű ábrázolására (Szesztay K., 1960), másrészt ezen munka felhívta a figyelmet a nyers vízrajzi adatokban rejlő, megfelelő egzakt matematikai módszerekkel feltárható pontos információk kiszámításának a fontosságára. 40
