Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
7.2. A VÍZJÁRÁS ELŐREJELZÉSE
jelentkező csapadékok okozta árhullámok vízhozamai, valamint a csapadékok beszivárgó vize által kibővülő felszínalatti vízkészletek megemelt szintjéből szivárgó vízhozamok előre nem jelezhető módon megnövelhetik. Ugyancsak középtávú előrejelzésnek minősíthetjük a belvizes területeket esetlegesen elöntő olvadásoknak a hótakaró víztartalma, valamint a talaj nedvessége és fagyott réteg vastagsága alapján történő „területi előrejelzését”. Mivel az olvadás folyamatát átmeneti fagyok majd olvadások úgy tagolhatják, hogy a hótakaró vizének egy része a megolvadt talajrétegbe szivároghat, ezen mennyiségi előrejelzés a várható elöntési víznek lehet a felső határa. Ugyanakkor azonban az is előfordulhat, hogy a hirtelen hóolvadást csapadékot hozó melegfront idézi elő, amikor az előrejelzett mennyiség ekkor alsó határt jelöl. A hosszútávú előrejelzések ma is, mint 3000 évvel ezelőtt a vízjárás periodicitásának az empirikus elemzésére épülnek és olykor akár évtizedekre is vonatkozhatnak. Ezen előrejelzések rendszeres gyakorlati figyelembevételére ma még sehol nem vállalkoznak. Amint arra utaltunk, a vízjárás sztochasztikus folyamatát a vízjárás egyes jellemző elemeinek a valószínűségi eloszlásával jellemezzük. Például bármely t, naptári nap évi adatainak statisztikai mintájából ezen nap vízhozamainak „várható értéke”, szórása valamint valószínűségi eloszlása becsülhető. Előrejelzés esetén tulajdonképpen a kérdéses időpont előtt észlelt Ag(t-jdt) adatok ismeretében a kérdéses időpont vízhozamának feltételes várható értékét, szórását és a vízhozamok feltételes valószínűségi eloszlását számítjuk. Az előrejelzés akkor eredményes ameny- nyiben ez a feltételes várható érték csak véletlen jelleggel azonos a feltétel nélkülivel és a „szűrés”, ami az előrejelzés megbízhatóságát jellemzi több nagyságrenddel kisebb a feltétel nélküli „szűrésnél”. 7.2.1. A RÖVIDTÁVÚ VÍZJÁRÁS ELŐREJELZÉSEK A rövidtávú előrejelzések legjellegzetesebb, klasszikus és ma is igen nagy jelentőségű példája a folyók árvizeinek ez előrejelzése. Árvizek előrejelzésére, amely alapján az árvédelmi szolgálatot mozgósítják és esetleges a veszélyeztetett árvédelmi területen a lakosság kiürítését is megszervezik, nyilván csak akkor vállalkozunk, ha az árhullám folyamata a folyó felvizén már megindult. Ilyen esetben a folyó felső állomásán észlelt vízállás-, esetleg vízhozamadatok, esetleg a lehullott csapadékadatok alapján lehet az alsó állomásokra érkező árhullámok legfontosabb adatait, tetőző vízhozamát, vízállá7.1 7.2 189
