Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.1. A MAGYAR HIDROLÓGIAI ATLASZ
kisebb görbületeit a különböző méretarányú térképek szinte azonos szinten sokkal inkább követni képesek. A vízfolyás hosszak korrekcióját tehát csak a vízfolyás hosszak pontos meghatározására kell alkalmazni! A részvízgyűjtők határainak megszerkesztésénél minden térképen ábrázolt vízfolyásnak a vízválasztóját, valamint a vízfolyások legjellemzőbb szelvényeinek, vízmérce-állomásoknak, zsilipeknek, völgyzárógátaknak részvízgyűjtő határait előbb a térképen kézzel be kell rajzolni, majd a gépbe kell tölteni. 6.1.1.1 A hidrológiai hossz-szelvények alapkoordináta tengelye A számítógéppel számított numerikus jellemzőket a gép, mint minden más számítási eredményét, táblázatosán és grafikus ábrán egyaránt szolgáltatja. A táblázatos adatközlés alapja a Lászlóffy féle kiadványsorozat táblázata, amelyben a fővízfolyás forrásától indulva „vízrajzi rendben” adja meg a táblázat az egyes vízfolyás szakaszok jellemző adatait. A vízrajzi rend az egyes vízfolyás szelvényeket, szakaszokat a fővízfolyás forrásától a víz mozgás irányának megfelelően, felülről lefelé rendezi. Amidőn ezen sorrendnek megfelelő szelvényben mellékvízfolyás csatlakozik a befogadóhoz a sorrendben ezen mellékvízfolyás forrásmenti szakaszának legfelső szelvénye következik. A vízrajzi rend szerint a további szelvények ezen mellékvíz felülről lefelé rendezett szakaszainak kezdő és végszelvényei mindaddig amíg e mellékvízfolyásba másodrendű mellékpatak nem csatlakozik. Ekkor ezen mellékpatak forrásától kell folytatni az adatok táblázatba rendezését. Amint ezen rendet követve visszaérünk a befogadó szelvényébe onnan folytatjuk az adatok rendezését követve a víz útját a következő mellékvízig. Ezen vízrajzi rend követése numerikus ellenőrzést is biztosít. A vízfolyás vízgyűjtő területére jellemző additív tagok, a vízgyűjtő területek nagysága, a vízfolyás szakaszok forrástól mért hosszai, a különböző kategóriájú vízfolyások számának, hosszainak ösz- szege a vízfolyás hossza mentén folyamatosan ellenőrizhető. A befogadónak az egyes mellékvizek csatlakozása fölötti szelvényére számított ezen additív adatoknak, valamint a mellékvízfolyás azonos adatainak az összege azonos kell hogy legyen a befogadónak a mellékvízfolyás torkolata alatti szelvényét jellemző értékekkel. A vízfolyás jellemző paramétereinek ezen szükségszerű összefüggései mellett a paraméterek vízfolyás menti alakulása is egységesen áttekinthető képet ad. Az additív elemek, a vízgyűjtő területek nagysága, a különböző kategóriájú vízfolyás-szakaszok számának, hosszainak összege a vízfolyás szelvények forrástól mért távolságának monoton növekvő függvényeként ábrázolható. Az egyéb elemeknek, a vízfolyás medersűrűségnek, a forma- és eséstényezőknek, a vízrendszer szabályossági mutatóinak a folyó hossza menti változékony alakulása pedig a vízfolyás vízjárási viszonyainak vízfolyás menti alakulására ad jellemző információt. Ezen összefüggések felhasználására vezette be Lászlóffy Woldemár professzor a hidrológiai hossz-szelvények fogalmát. A Lászlóffy féle hidrológiai hossz-szelvény a 16
