Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

7.1. A VÍZJELZÉS, AZAZ A PILLANATNYI VÍZJÁRÁSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE ÉS KÖZZÉ TÉTELE

7. A VÍZJELZÉS ÉS A HIDROLÓGIAI FOLYAMA­TOK ELŐREJELZÉSE A vízjárás szélsőségei okozta károk, katasztrófák elleni védekezést szolgáló vízgaz­dálkodási munka nem merül ki a katasztrófák elhárítására szolgáló művek, építmények gondos megtervezésében és megépítésében. A megépített műveket üzemeltetni kell. Az árvízi katasztrófák ellen a hónapokig, évekig, olykor évtizedekig szárazon álló árvé­delmi töltések biztonságot nem nyújtanak. Az árvízi katasztrófát a megépített töltés és annak állékonyságát, védelmi képességét biztosító árvédelmi munka együtt tudja csak elhárítani. A természetes vízkészletek hasznosításánál a különböző fogyasztók külön­böző vállalt kockázatainak megfelelően kell a vízhasználatokat irányítani: aszály ide­jén a vízfolyás minimálisra csökkent vízhozamát a patak felső szakaszán a 20%-os kockázattal működő rét-legelő öntözések nem emelhetik ki az alvízen működő hőerő­művek 99%-os biztonságot igénylő hűtővizét. Az aktív vízgazdálkodás tározói, erőmű­vei üzemüket a mindenkori vízjáráshoz kell igazítsák, az aktív vízminőség szabályozás pedig nemcsak a vízjárás mennyiségi mutatóit, az érkező, illetve tározott vízmennyisé- geket kell, hogy ismerje, hanem a szabályozandó vízminőség legfontosabb mutatóihoz kell az üzem-menetét kialakítania. A legősibb vízgazdálkodási üzem, a vízi szállítás, a hajózás pedig a hajózási lehetőségeknek a pillanatnyi alakulása szerint tud működni. A hajó vezetője, olykor kénytelen szállítmányait kisvíz .esetén több kisebb merülésű uszályokra átrakni, rendkívüli nagy árvizek idején más útvonalat követni, vagy meg­várni az árhullám levonulását, valamint télen fel kell hogy készüljön az esetleges jég­zajlás megindulására. Amint tehát a vízgazdálkodási létesítmények tervezésénél a vízjárás adta terhelés alapján történő méretezéshez kell az egzakt matematikai statisztika eszközeivel a mű­szaki hidrológiának a tervezett létesítmények fő méreteit meghatározó „vízműtani mé­retezési” alapfeladatot megoldania, úgy a vízgazdálkodási üzemeltetési feladatok fo­lyamatos munkáját a pillanatnyi és a várható vízjárási helyzetnek megfelelően kell irá­nyítani, végrehajtani. A vízgazdálkodási munkák folyamatos üzemeltetése tehát egyrészt a pillanatnyi vízjárási helyzet pontos ismeretét, valamint a vízjárás közelebbi és távolabbi jövőben várható alakulásának a minél megbízhatóbb előrejelzését, becslését igényli. 7.1. A VÍZJELZÉS, AZAZ A PILLANATNYI VÍZJÁRÁSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE ÉS KÖZZÉ TÉTELE A vízjárás adatai folyamatos megfigyelésének története a vízgazdálkodás történel­mével, azaz szinte a „homo sapiens” történelmével egykorú. A folyami kultúrák klasszikusa az Ó-Egyiptom-i állam már 5000 évvel ezelőtt meg­szervezte a Nílus vízállásának az észlelését, hogy az öntözési üzem tervszerűségét biz­tosíthassák (lásd a II. kötetünk II.7 és II.8. képeit). Ugyancsak már a történelem előtti 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom