Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
7.1. A VÍZJELZÉS, AZAZ A PILLANATNYI VÍZJÁRÁSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE ÉS KÖZZÉ TÉTELE
7. A VÍZJELZÉS ÉS A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK ELŐREJELZÉSE A vízjárás szélsőségei okozta károk, katasztrófák elleni védekezést szolgáló vízgazdálkodási munka nem merül ki a katasztrófák elhárítására szolgáló művek, építmények gondos megtervezésében és megépítésében. A megépített műveket üzemeltetni kell. Az árvízi katasztrófák ellen a hónapokig, évekig, olykor évtizedekig szárazon álló árvédelmi töltések biztonságot nem nyújtanak. Az árvízi katasztrófát a megépített töltés és annak állékonyságát, védelmi képességét biztosító árvédelmi munka együtt tudja csak elhárítani. A természetes vízkészletek hasznosításánál a különböző fogyasztók különböző vállalt kockázatainak megfelelően kell a vízhasználatokat irányítani: aszály idején a vízfolyás minimálisra csökkent vízhozamát a patak felső szakaszán a 20%-os kockázattal működő rét-legelő öntözések nem emelhetik ki az alvízen működő hőerőművek 99%-os biztonságot igénylő hűtővizét. Az aktív vízgazdálkodás tározói, erőművei üzemüket a mindenkori vízjáráshoz kell igazítsák, az aktív vízminőség szabályozás pedig nemcsak a vízjárás mennyiségi mutatóit, az érkező, illetve tározott vízmennyisé- geket kell, hogy ismerje, hanem a szabályozandó vízminőség legfontosabb mutatóihoz kell az üzem-menetét kialakítania. A legősibb vízgazdálkodási üzem, a vízi szállítás, a hajózás pedig a hajózási lehetőségeknek a pillanatnyi alakulása szerint tud működni. A hajó vezetője, olykor kénytelen szállítmányait kisvíz .esetén több kisebb merülésű uszályokra átrakni, rendkívüli nagy árvizek idején más útvonalat követni, vagy megvárni az árhullám levonulását, valamint télen fel kell hogy készüljön az esetleges jégzajlás megindulására. Amint tehát a vízgazdálkodási létesítmények tervezésénél a vízjárás adta terhelés alapján történő méretezéshez kell az egzakt matematikai statisztika eszközeivel a műszaki hidrológiának a tervezett létesítmények fő méreteit meghatározó „vízműtani méretezési” alapfeladatot megoldania, úgy a vízgazdálkodási üzemeltetési feladatok folyamatos munkáját a pillanatnyi és a várható vízjárási helyzetnek megfelelően kell irányítani, végrehajtani. A vízgazdálkodási munkák folyamatos üzemeltetése tehát egyrészt a pillanatnyi vízjárási helyzet pontos ismeretét, valamint a vízjárás közelebbi és távolabbi jövőben várható alakulásának a minél megbízhatóbb előrejelzését, becslését igényli. 7.1. A VÍZJELZÉS, AZAZ A PILLANATNYI VÍZJÁRÁSI HELYZET ÉRTÉKELÉSE ÉS KÖZZÉ TÉTELE A vízjárás adatai folyamatos megfigyelésének története a vízgazdálkodás történelmével, azaz szinte a „homo sapiens” történelmével egykorú. A folyami kultúrák klasszikusa az Ó-Egyiptom-i állam már 5000 évvel ezelőtt megszervezte a Nílus vízállásának az észlelését, hogy az öntözési üzem tervszerűségét biztosíthassák (lásd a II. kötetünk II.7 és II.8. képeit). Ugyancsak már a történelem előtti 178
