Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
tárolja. Ezen területi felmérések adatait és az adatokból a terület talajnedvességét értékelő kriging módszerrel megszerkesztett térképeket is tárolni kell. A térképek és az alapállomások idősora alapján mérnöki meggondolásokkal, parciális, instacionárius keresztkorreláció vizsgálattal meg kell határozni azt az összefüggést, amellyel a területre általánosított beszivárgási görbe talajnedvesség paramétere a csapadékadatok alapján bármely időpontra, tehát az elmúlt időszak bármely napjára becsülhető. A csapadék és a beszivárgás előzőekben ismertetett módon észlelt illetve becsült adatai alapján a számítógép a hatékony csapadék, azaz a felszíni lefolyás idősorát is kiszámítja. A forrásvidéken az összegyülekezés elemzéséhez a napi időegység elfogadhatatlanul hosszú. A területhez viszonylag közeli csapadékíró által regisztrált csapadékok integrálgörbéjéből a számítógép előállítja a csapadékintenzitás folyamatos idősorának függvényét. A számítógép ezen ábra alapján, a beszivárgást megelőző csapadékok és a beszivárgást befolyásoló talajnedvességek közötti összefüggés alapján meghatározza a felszíni lefolyások idősorát. Az 1. időinvariáns függvény, az egységárhullámkép segítségével, a konvolúciós integrál algoritmusával a gép kiszámítja az észlelt csapadékidősor észlelési időtartamára az árvízi hozamok idősorát. Ezen idősor már árvízi statisztikai vizsgálatokra alkalmas generált statisztikai minta. Karsztos területen, törmelékes, kavicsos vízgyűjtőkön azonban az árvízhozamokhoz képest a felszín alatti karszt- vagy talajvíz-készletből származó vízhozamok nem elhanyagolhatóan kevesek, ezért célszerűbb a napi vízhozamok teljes idősorát generálni. A 2. időinvariáns függvény, az apadási görbe azonban csak akkor alkalmas az adatgenerálásra ha az egyes kisvízi időszakok Q0 kezdő vízhozam-értékeit, a görbék kiinduló adatát jól tudjuk becsülni. Ehhez a vízgyűjtő-feltárás 1-2 éves észlelt adatsora apadási görbéinek elemzésénél, a linearizált, sorozatos korreláció számítással megbízhatóan becsült Qo vízhozamok és az apadási időszak előtti árvíz, és csapadékok adatai közötti kapcsolat elemzése szükséges. Ezt a vizsgálatot az árvíztömegek, árhullám-tetőzési vízhozamok, az árvízi időtartamok, a megelőző vízhozam-minimumok, az árvizet kiváló csapadék időtartama, maximális intenzitása és mennyisége, valamint a Q0 függő változó közötti parciális korreláció számítással, mérnöki irányítással kell a számítógéppel végrehajtani. A kérdéses programcsomag tehát közvetlen kapcsolatban van a korrelációszámítás komplex programjával. A felszínalatti készletekből származó vízhozamok idősora ezek után a csapadék adatok és a generált árvízi adatok alapján egyértelműen számítható. A három időinvariáns függvény, az egységárhullámkép, az apadási görbe és a beszivárgási görbe, valamint a csapadékok és a talajnedvesség, illetve az árvízhozamok és az apadási görbék Qo kezdő vízhozamai közötti linearizált parciális korrelációs kapcsolatok alapján az észlelt csapadék idősorból generált napi vízhozam adatsor hidrológiai statisztikai elemzésével minden vízügyi műszaki munka hidrológiai méretezése, vagy a megépült művek működésének hidrológiai szabályozása végrehajtható. Ennek megfelelően ezen adatsor a Műszaki Hidrológia programcsomag adattárába közvetlenül beillesztendő. 177
