Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)

6.1. A MAGYAR HIDROLÓGIAI ATLASZ

méretarányától függő ezen a térképen mérhető lt hossz közötti 1, = f(N) kapcsolatot Szesztay Károly szerint az

L = ltl+a-^N7 6.1

összefüggés jellemzi, ahol L a tényleges hossz, 1^ az N, méretarányú térképen pontosan lemért hossz a pedig ezen összefüggésben a térkép méretarányától függő paraméter. Ezen 6.1 képlet tehát két ismeretlent tartalmaz: a valóságos meghatározandó L hosszúságot és ezt az a paramétert. Az L érték pontos számításához tehát legalább két egyenlet és két különböző méretarányú térképen végzett hosszmérés szükséges. Az Ni és N2 méretarányú térképeken mért lt, és lt 2 térképi hosszak szerint

L = lt, +

L = 1^ 2 2

amiből tehát =\t2+a-jN^

6.2

és ebből = -^/n^

6.3

az a paraméter

a = lu _1‘-2

6.4

így tehát két különböző, Ni és N2 méretarányú térképen az 1, kát lemérve a kérdéses pontos hossz:

i és lt 2 térképhosszaL-'U+(1,J 'u)VnT-VnT

6.5

Megjegyezzük még, hogy a térképen az lt,; hosszak mért értéke a használt mérőkörzők úgynevezett körzőnyílásainak a függvénye. A mérés pontossága végett itt is két különböző, di és d2 körzőnyílású körzővel kell a mérést végrehajtani aminek alapján a két mért lt és 12 hosszúságokból a térkép pontos lt hossza

6.6

Ezen elsődleges kettős mérésekre azonban a pontos távolságot mérő úgynevezett „görgős térképmérővel”, vagy a számítógépben végzett távolságméréssel végzett térképi hossz-méréseknél már nincs szükség.

Megjegyezzük, hogy a szintvonalak, illetve a vízgyűjtő területek vízválasztói hosz- szainak a hasonló korrigálására ilyen elemzés nem készült, mivel ezen vonalak sokkal

15