Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
összehasonlítja A különböző meghaladási valószínűségű árhullámok alapján számított teljesítőképességi függvényeknek a három különböző üzemeltetési típusnak megfelelő három görbesereget a program a kérdéses vízfolyás bármely szelvényére meghatározza a vízfolyás árhullámkép paraméterei hossz-szelvényeinek adatai alapján. A vízfolyás rendezésre mértékadó P = 1, 3, 10 és 50 %-os meghaladási valószínűségű árvízhozamok 90, 75, 67, 50, 33, 25 és 10 %-os szintre való csökkentéséhez szükséges kiépítendő tározó térfogatok hossz-szelvényeit a három tározótípusra külön- külön kell megszerkeszteni. Meg kell jegyezzük, hogy ezen hossz-szelvény jellegű ábrázolás csak egyetlen, a torkolattól tetszőleges L távolságra épített tározó hatását mutatja. Több sorba kapcsolt árvízcsökkentő tározó közös hatásának vizsgálata mindig a helyszíni vízjárási viszonyok részletes, vízgyűjtő feltárás jellegű elemzését igényli. 6.3.5.5. A tározási topográfiai lehetőségek regionális jellemzése A Földrajzi Információs Rendszer lehetővé teszi az egyes vízfolyások völgyszakaszai tározási lehetőségei topográfiai jellemzőinek hossz-szelvény szerű ábrázolását. A különböző vizoszlop magasságokhoz tartozó tárolt vízmennyiségek hossz-szelvénye a szintvonalak által határolt területek planimetrálásával számítógéppel könnyen meghatározható. A vízfolyás minden mellékág-pár közötti szakaszának minden szelvényében a vízjárás azonos és ezért a számítógép minden szelvényben meghatározza a H = 1,2, 3,...hmaxduzzasztási szintekhez tartozó tározótérfogatokat. Az egyes szakaszok különböző vízoszlop magasságokhoz tartozó, topográfiailag optimális szelvényeit a számítógéppel ki lehet és kell jelölni. A vízfolyás hidrológiai szempontból egységes vízjárású, azaz két mellékvízfolyás közötti minden egyes szakaszán a számítógép minden szelvényben meghatározza a H = 1, 2, 3,...hmax duzzasztási szintekhez tartozó tározandót víztömegek és a tározó megépítéséhez szükséges völgyzárógát talaj-tömegének a hányadosát. Nyilvánvalóan ahol ez a hányados a H értéknél a maximális ott ezen H szintű tározónak ez az optimális szelvénye. A számítógépi program, a völgyzárógát mintaszelvénye és ennek építési költsége, valamint a völgyzárógát térfogategységére vonatkozó durván becsülhető egységköltség, valamint a vízhasználatok egységárának a függvényében, amit a vízigénylőnek kell szolgáltatnia, a hidrológiai és topográfiai szempontból egyaránt optimális tározó méreteit és szelvényét automatikusan szolgáltatja, megadva ezen optimális tározó „viselkedés függvényét”. Hasonló módon, a patak mederfelvételének birtokában és a környezetet bántó mederbővítés egységárának az ismeretében az optimális árvízcsökkentő tározó, illetve tározók helye és mérete is számítható. 162
