Zsuffa István: Műszaki hidrológia IV. (Budapest, 1999)
6.2. A VÍZFOLYÁSOK VÍZRAJZI ADATGYŰJTŐ ÁLLOMÁSAI ÉS A VÍZKÉSZLET JELLEMZÉSHEZ HASZNÁLHATÓ ADATOK
6.3.6. A HAZAI EREDETŰ VÍZFOLYÁSAINK IDŐINVARIÁNS FÜGGVÉNYEI A vízgazdálkodási gyakorlatban kikerülhetetlen adathiányok pótlásának a műszaki tervezés esetén egyetlen elfogadható módszere a csapadék-idősorok segítségével végrehajtott adatgenerálás. Ezen adatgenerálás alapja a vizsgált vízrendszer vízjárását jellemző időinvariáns függvények, amelyeket a vízgyűjtő feltárás során végzett intenzív, koncentrált helyszíni mérésekkel kell meghatározni. Mivel a kérdéses, a vízgyűjtő vízjárását jellemző függvényekről feltételezzük, hogy időben állandóak, ezeket is célszerű archiválni és az ország vízfolyásainak a regionális jellemzésére is felhasználni. Az 1. időinvariáns függvény, az egységárhullámkép kb. 500 km2-nél nagyobb víz- gyűjtőjű hazai vízfolyásaink esetén dt = Inap időegységű adatokkal közelíthető. Ezekre a vízfolyásokra tehát a vízhozam-nyilvántartó állomás vízhozam-adataiból és a vízgyűjtő terület súlypontjához legközelebbi csapadékmérő állomás napi csapadékadatsorából az Udt_ j nap (t) egységárhullámképet a számítógép az észlelt legnagyobb 40 árhullám mindegyikéből a Ven Te Chow módszerrel meghatározza. A 40 egységárhullám ezen statisztikai mintájából a számítógép POI nevű programjával megbízhatóan lehet megbecsülni az ordináták átlagával az időinvariáns egységárhullám statisztikai sokaságát, és így a jelent és a közvetlen jövőt jellemző „várható” függvényét. Az azonos koordinátarendszerben, azonos csúcs-időpontban ábrázolt 40 egységárhulláinkép- ből kitörölve a számított és felrajzolt görbék 2, illetőleg 10 legszélső és legbelső vonalait a maradék 38 illetve 30 görbe alsó és felső burkolójával kijelölhető az egységárhullámkép becsült „várható függvényének” 95, illetve 70%-os szignifikancia szintű tűrési sávjai. A 2. időinvariáns függvényt, az apadási görbét, minden vízhozam-nyilvántartó állomásra ki lehet és kell számítani. Számítógéppel a legkisebb négyzetek módszerével a 10 napnál hosszabb kisvízhozamoknak és az T = t - to időhosszaknak linearizált szemilogaritmikus, illetve bilogaritmikus korreláció számítással meghatározzuk a negatív kitevőjű hatványfüggvénnyel közelített apadási görbék a, illetve b és n paraméterét. A két közelítési függvény közül leginkább az exponenciális változatot preferáljuk. Ennek megfelelően a számítógéppel a vízhozam adatsor minden 10 napnál hosszabb, kisvízi, apadási periódusra kiszámítjuk az illesztés megbízhatóságát jellemző r,(omax)(t,lnQ) maximális „korrelációs tényezőt” úgy, hogy az adatsor to kezdőidőpontját 6.134 exponenciális, illetve 6.135 163
