Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
egy, vagy annál több 1%-os meghaladási valószínűségű árvizet lehet észlelni. Felhívjuk itt a figyelmet arra, hogy ennél a példánál a T = 100 évet már a végtelen felé közelítő értéknek tekintettük. 5.2.2.4. Az adott valószínűségű árvizek adott n éves időszakon belül k alkalommal való jelentkezésének a valószínűsége Völgyzárógátak tervezésénél gyakran felvetődő kérdés az egyes elemek méretezésénél vállalható kockázatok és az ezzel összekapcsolható optimális műtárgyméretek meghatározása. A gátkorona szintjét meghágó árvíz nem csak a természetes, de rendkívüli árvíz katasztrófájával sújtja a tározó alvizén a társadalmat és a természetet, hanem a gátat átszakitva hatalmas tragédiát okozhat, amelynek pusztításában a műtárgy által tározott, sok esetben milliárd m3-nyi vizek viszik a fő szerepet. Ezen a területen tehát teljes biztonságra kell törekedni, amelynél számokkal jellemezhető kockázatvállalásról nem beszélhetünk. Ilyen esetben, amint azt már említettük, nagy folyók hatalmas gátjainál, a Nílus Asszuáni gátjánál, a Niger Kaindji tározójánál, az Amazonas-on épült Itaipu vízerőműnél a normális eloszlású árvízhozamok inaximum-maximorum számítható és erre a gátak árapasztója biztonsággal méretezhető (lásd az 5.2.1.1 fejezet 5.15 képletét). Kisebb vízfolyásokon a völgyzárógát ilyen céllal megválasztott szűkületi szelvényében lévő nyereg felhasználásával, illetve a földből készülő völgyzáró gát építési anyagnyerő gödrének ilyen kialakításával a katasztrofális árvizeket például a Gaja patak Fehérvárcsurgó melletti Vaskapu tározójánál a szomszéd völgybe vezetik át kizárva így az árvíz okozta gátszakadás lehetőségét. A Melegvíz patak gyepükajáni árvízcsökkentő tározója völgyzárógátja a koronájának szintjén a völgy jobboldali oldalának a teraszába kotort anyaggödör e vízfolyás vészkiömlője amely a leghatalmasabb árvizeket is a völgyzárógát megkerülésével ereszti le a termett talajon a patak alvizébe. A gátkorona szintjének maximális biztonságra történő méretezésével szemben az árapasztó alvizén a völgyzárógát egyik legdrágább szerkezeti elemének, az energiatörő medencének a méretezésénél a gazdasági meggondolásoknak jelentős szerepe van. A műtárgy méretei és beruházási költségei a mértékadó árvízhozam nagyságával rohamosan, hatványozottan növekszik. Ugyanakkor a mértékadónál nagyobb árvíz jelentkezése esetén ezen árvíz különösebb katasztrófát nem okoz, csupán a kellően nem lecsillapított kinetikus energiája az energiatörő medence alvizén kisebb nagyobb kimosásokat okoz, amelyek halmozódása észrevehető módon alámosással fenyegeti az energiatörő műtárgyat, amelynek esetleges tönkremenetele anyagi káron kívül katasztrófával nem fenyeget. Az energiatörő medence alámosása a mértékadónál nagyobb árvizek levonulása esetén jelentkező kimosások kőszórással való korrekciójával azonban fékezhető. A leghatásosabb megoldás itt is az, hogy energiatörő medence helyett az árapasztó bukó tornyot kell építeni, mely toronyba beömlő árvízhozamokat a torony alatti csatorna vezeti át az alvízre, amelyben az átömlő víz kinetikus, eróziós energiáját csőturbina transzformálja elektromos energiává, amely felhasználható, vagy teljes biztonsággal diszipálható. 92
