Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
nyilvánvalóan az, hogy a nagyobb árvizek a mederből kilépve a völgyekben szétterülve nagyobb mértékben lapulnak el mint a mederben lerohanó kisebb árhullámok. A nagyobb vízfolyásainknál, a torkolattól L, távolságokban lévő több mérceszelvényekre számított árvízi eloszlásfüggvények alapján meghatározott p valószínűségű NQ(p,L;) árvízhozamokból kiszámítjuk a Bj(p>Lj) = NQjfp.Lj) Ä) 5.79 orografikus tényezőket és ezek alakulását összevetjük a topográfiai és klimatikus viszonyokkal. Ezen összehasonlításhoz kiinduló támpontot adhat Csermák Béla 50 évvel, teljes adathiány idején szerkesztett térképe, amelyet a B(p = 3%) tényezők szintvonalainak helyzete, egymáshoz viszonyított értékei szempontjából használunk fel. A B(p,L;) tényezők abszolút értékeit azonban mindenképpen a térkép szerkesztése óta eltelt idő alatt észlelt adatok statisztikai feldolgozásával kell meghatároznunk. Az adatok feldolgozásánál azonban figyelembe kell venni, hogy az 5.79 képlettel számított B,(p,L,) tényező nem az L, szelvény x,y koordinátáit, hanem a vízfolyás ezen szelvényének egész vízgyűjtő területét jellemzi. A medreket elhagyó árvizek ellapulása a nagyobb, klimatikus és topográfiai szempontból hasonlónak ítélhető területeket jellemző B(p) orografikus tényezőkkel nem követhető. Ezen folyamatok a hegy- és dombvidékek völgyeinek meghatározott medencéihez, természetes „tározóihoz”, ezen tározók topográfiai viszonyaihoz van kötve. Ezt az árterek által alakított tározódási folyamatot előbb empirikus úton próbálták numerizálni (Csermák 1957). 1979-ben pedig Virág Mihály az árvízcsökkentő tározók Sorrensen féle méretezési módszerének invertálásával oldotta meg ezt a bonyolult feladatot. 5.2.1.6.2.1. Hegyvidéki vízfolyások torzitatlan árhullámainak Virág típusú megszerkesztése a völgy hullámtereiből kilépő ellapult árhullámok észlelt vízhozam adataiból A természetes tavak, a széles völgyek árterületei, vagy épített tározók árhullám transzformáló hatásának a vizsgálatához a mechanika két alapegyenletének, az „anyagegyenletnek” és a „mozgásegyenletnek” a megoldására van szükség. A vízfolyás völgye hullámterének a medencéjébe belépő árhullám Qb (t) idősorának az ismeretében a vízfolyás „ahyag egyenletéből”, azaz a vízrendszer vízháztartási egyenletéből a „tározás differenciál egyenlete” így írható: t t t J Qb (t)dt - 1 Qk (t)dt = d S(t) = S(t) - SÍt0) ‘o ‘o *» 5.80 69
