Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
tehát - például a Bózsva patak torkolat fölötti többé kevésbé homogén hegyvidéki vízrendszerében a széphalmi vízhozam-nyilvántartási szelvényének vízhozam adatsora alapján számított p meghaladási valószínűségű NQ(p,L*) árvízhozamok adataiból a mérceszelvény fölötti szelvények árvízi adatai számíthatók, és a hossz-szelvény megszerkeszthető. Jelöljük a mérceszelvénynek a torkolattól mért távolságát L*-gal, a torkolattól L távolságra lévő szelvényhez tartozó vízgyűjtő területet pedig A(L)-lel. A torkolattól L > L* távolságra lévő szelvények p meghaladási valószínűségekhez tartozó árvízhozamai a Csermák-Mayer, illetve Eszéky-Virág képlet alapján becsülhetők. A képlet minden p valószínűségű árvízhozamhoz tartozó B(p) tényezőjét a vízfolyás vízhozam-nyilvántartási szelvényének vízhozam adatsorának statisztikai feldolgozásával becsült p%-os meghaladási valószínűségű NQ(p) évi maximális árvízhozamából kell számítani. Azaz a torkolattól L távolságra lévő szelvényben a p valószínűségű árvíz az alábbi formulával számítható: 5.77 ha Aä 30km2 ha 20km2 áA< 30km2 ha 10km2 <. A < 20km2 ha 5km2 <. A < 10km2 ha A < 5km2 5.78 NQ{p%) = B(p)-An ahol n = — 2 2 n = — 3 3 n = — 4 4 n = — 5 n = 1 és ahol: t NQ*(P>L*) B(p) = ahol A(L*) a vízhozam-nyilvántartási mérceszelvény vízgyűjtő területe. Ez a becslési mód, a vízgyűjtő terület homogenitásának gondos ellenőrzésével egyes esetekben a vízmérce alatti rövidebb, hosszabb vízfolyásszakaszra is kiteijeszthető. Kedvező esetekben, ma már Magyarországon a legtöbb nagyobb vízfolyásunkon több szelvényben van megbízható adatsorú vízmércénk. Ilyen esetekben először a mérceszelvények adataiból számított árvízi eloszlásfüggvények adatait vetjük össze. Ezen összehasonlítás alapján nemcsak a vízgyűjtő területek árvízi lefolyási viszonyait, a B(p) orografikus tényezőket lehet megbecsülnünk, hanem a szelvények közötti völgy és vízfolyásszakaszok árvíz-transzformáció hatását is elemeznünk kell. Gyakori jelenség például, hogy a vízfolyás mentén lefelé haladva a nagyobb valószínűségű, kisebb hozamú árvizek a vízfolyás hossza mentén viszonylag nagyobb mértékben növekednek mint a nagy hozamú, 1-5%-os meghaladási valószínűségű árvizek tetőzései. Ennek oka 68
