Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

Megfelelő, jellemző pontokban naponta végzett talajnedvesség mérések több hóna­pos idősora, illetve megfelelően megválasztott időpontokban, szondázással végzett te­rületi talajnedvesség felvételek adatai alapján a teljes vízgyűjtő területre jellemző Tn(t) koncentrált talajnedvesség idősor és a megelőző időszakok csapadékadatai közötti i lépéses parciális keresztkorrelációs vizsgálattal meghatározható a vízgyűjtő területre jellemző Tn(t) talajnedvesség idősornak a napi csapadékok C(t) idősorával történő transzformációja, amelyet a csapadékészlelések teljes időtartamára kiterjeszthetünk. A generált talajnedvesség idősorának a segítségével minden múltbeli csapadékra előállítható a beszivárgási görbe és a 3.3.2.2 fejezetben leírtak szerint meghatározható a csapadékból beszivárgó víz és ennek megfelelően a felszíni lefolyás idősora is. Ezen számítógéppel végrehajtandó feladatot is célszerű a vízgyűjtő feltárás második évének adatai, illetve rövid vízhozam adatsor esetén az észlelt árhullámok adatai alapján el­lenőrizni, „verifikálni”. A lefolyási adatsor birtokában a felszíni lefolyásból eredő vízhozamok idősora a vízgyűjtő feltárás adatai alapján számított időinvariáns függvény, az egységárhullám- kép alapján, számítógéppel könnyen számítható. A generált adatsor matematikai sta­tisztikai feldolgozásával az évi maximális vízhozamok valószínűségi eloszlása az elő­zőekben ismertetett módon, egyértelműen becsülhető. A becslés nyilvánvalóan nagyobb bizonytalanságát numerikusán, tűrési sávokkal nehéz jellemezni. A mintavétel véletlenjellege mellett a becslés megbízhatóságát a be­szivárgási görbe számítási bizonytalansága, az egységárhullámképnek olykor igen széles tűrési sávval jellemzett numerikus becslési pontatlansága is befolyásolja. Ezen bizonytalanságok szuperponálódásának numerikus követése még a megoldatlan fel­adatok közé tartozik. A felsorolt numerikusán nem jellemezhető bizonytalanságok ellenére azonban az adathiány-pótlásnak ez az észlelt adatok elemzésén és az elemzések eredményei alap­ján az észlelt csapadék idősorokból történő adatgeneráláson alapuló módszere a mű­szaki hidrológiának adathiányok esetén a méretezési feladatok során alkalmazható egyetlen megbízható eszköze. Az 1970-es években a Soproni Erdészeti Egyetem kezdeményezésére az egyetemek és szakmai főiskolák illetékes tanszékei hallgatóikkal közös természetvédelmi terep- gyakorlatokat szerveztek azzal a céllal, hogy a legszebb tájvédelmi területeken az or­szág Nemzeti Parkokat létesítsen amelyek földrajzi, földtani, hidroineteorológiai, bio­lógiai, botanikai esztétikai értékeit ezeken a terepgyakorlatokon a szakmák egyetemi tanárainak az irányításával ezen gyakorlatok kiváló hallgatói elemezzék. 1975-ben a Zempléni hegységben alakítandó Nemzeti Park elemzésére szervezett terepgyakorlaton a Budapesti Műszaki Egyetem bajai Vízgazdálkodási Főiskolai karát Tn(t) = a0 -C(t) + a, -C(t — i) + a2 C(t -2)+...+aj(t -i) + b 5.55 5.56 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom