Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.2. A VÍZÉPÍTÉSI MŰVEK HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE

bízták meg a kijelölt park-terület központi vízfolyásának, a Kemence pataknak hidroökológiai elemzésével. Mivel ezen kisebb patakon semmilyen vízrajzi észlelés még nem volt, ezért 6 hetes vízgyűjtő feltárást szerveztünk. A' tervezett Nemzeti Parknak a kőfalui mesterséges halastó fölötti völgyben megépítendő állomása mellett, a halastó fölötti bukó fölött hordozható vízállás-író műszert és csapadékírót telepítettünk és egy igen heves éjszakai zivatar során a patak három szelvényében sikerült a tetőző vízhozamot megmérnünk. A vízgyűjtő feltárás hat hetes terepgyakorlata során 12 napos csapadékmentes időszakban pillanatnyi kisvízi vízhozam hossz-szelvény felvételt is végeztünk. A vízmérce szelvényben 8 különböző vízállásnál végzett hitelesítő vízhozamméréssel megbízható pontosságú vízhozamgörbét szerkesztettünk. A nagy zivatar árhulláma mellett még két kisebb árhullámból is megszerkesztettük a szelvény egységárhullámképét valamint a csapadékmentes időszakok adatsoraiból a szelvény apadási görbéjét. A kőfalui szelvény egységárhullámképét és apadási görbéjét egy éjszakai árvíz során mért vízhozamok és csapadékok alapján, valamint az ezt követő 10 csapadékmentes nap után mért kisvízi vízhozamhossz-szelvényből szerkesztettük (III.- 16.a., III.-16.b. ábra).

Az egységárhulláinképek szerkesztése során azt tapasztaltuk, hogy árhullámok 20 mm-nél nagyobb esőzések idején alakulnak. Ennek megfelelően a Sárospatak-i csapadékmérő 60 éves adatsorából minden 20 mm-nél nagyobb csapadékból levonva ezen 20 mm-t a csapadék első óráiból a maradék órák csapadékait az egységárhullámképre illesztve kiszámítottuk a több ázáz árhullám generált képét. Az árhullámok közötti csapadékmentes időszakok apadási görbéit is megszerkesztettük, bár nyilvánvaló, hogy a 20 mm-nél kisebb csapadékoknak a kisvizekre való hatását ezen hat hetes méréssorozatból becsülni nem lehetett. Ezért csak az árvízhozamok valószínűségi eloszlásának becslésére végeztünk matematikai statisztikai feldolgozást. A generált adatsorból becsült eloszlásfüggvényt a környezetben a Bózsva patakon, az 1975 óta működő vízhozam-nyilvántartási szelvények adatai nem cáfolják. Az éjszakai zivatar során végzett három árvízmérésünk adatai nem cáfolták a Csermák-Myer képletnek Eszéky Ottó és Virág Mihály által fejlesztett változatát (lásd ezen fejezet alábbi szakaszát) és így a patak árvízi hidrológiai hossz-szelvényét is megszerkesztettük. Ezen eredményeinket, amint említettem, a későbbi mérések, észlelések igazolták. Ezért a III. Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása során az ország Műszaki Hidrogeográfiájának újabb jellemzésére készült könyvsorozata Felső Tisza jobb parti rendszerének műszaki hidrológiai jellemzése című kötetében, a többi vízfolyás pontos vízhozam adatsoraiból számított adatokkal igen jó összhangban lévő ezen vízgyűjtő feltárás eredményeit is felhasználtuk ezen vízrendszer hidrogeográfiai jellemzésére.

53