Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK

nálhatóságát sok esetben csak így lehet biztosítani. Azaz a generált adatsor információkat nem növeli, de a felhasználó informáltságát fokozza.

Végeredményben tehát az javasolható, hogy a vízkészletek jellemzésére az A, esetleg a B típusú modell feltételes eloszlásfüggvény-nyalábjait alkalmazzuk, amelyeket azonban az adatsor gyakorisági eloszlásainak illeszkedés vizsgálatával, numerikusán, vagy megfelelő valószínűségi hálózatok alkalmazásával tesztelni kell. Az illeszkedés vizsgálatok negatív eredménye esetén kerülhet sor a C típusú modellel történő adatgenerálásra.

Qh ini * alfa 1 • alfa 2 * alfa 3 = alfa 4 • beta 1= beta 2< beta 3= beta 4= lombdailambdo2‘ lambda 3- lambda4

1,0 0,020 0.025 0,100 0,050 '0,900 0,670 0,330 0,500 0,020 0,030 =0,050 ■0,040

n: m ív v n vn vu ix x idő, t

1 ér

Q5

;7e

Cj

N

<S>

Qh int ■ alfa 1 * alfa 2 * alfa 3 - alfa 4 - beta 1 * beta 2= beta 3 = beta 4 - lambda 1- !ambda2= lambda3= lambda 4=

1,0

0,020

0,025

0,100

0,050

0,900

0,670

0,330

0,500

0,020

0,030

0,050

0,040

I. II III. IV

v. vi ,vn via n Ido, t 1 év

A VIZA programmal generált napi vízhozamadatsor két éve (A paraméterek 4 indexe a négy évszakot kiilön-külön jellemzi III.-62. ábra

Az adatgenerálás rendkívül egyszerű. Az eljárást a viszonylag rövid vízhozamadatsor C típusú modelljének megszerkesztésével kezdjük. Azaz az apadási görbék részletes - ciklikus, szemilogaritmikus korrelációszámítással történő - elemzése után a teljes idősort transzformáljuk úgy, hogy a kisvízi értékek ne módosuljanak. Azaz az

220