Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK

időszakon belül jelentkező V vízhiány a Ü vízhiányos időszak egyértékű függvénye. Amennyiben Q0 nem állandó, hanem ismert eloszlású valószínűségű változó a be­mutatott módon jelentkező összetett események valószínűségi eloszlásának meghatáro­zására az ismertetett grafikus szerkesztés nyilván nem alkalmazható. 5.3.2.2.2.9. Hosszú vízhozamadatsorok generálása a másodlagos Poisson folyama­tok modelljeivel A rövid vízhozamidősorokból összeállított kicsiny statisztikai minták alapján a metszékmódszerrel meghatározott valószínűségi változók statisztikai mintáinak szűk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezen valószínűségi változók valószínűségi elosz­lásfüggvényeit az empirikus gyakorisági eloszlásukkal kellő megbízhatósággal közelít­sük. Láttuk azonban, hogy az egyszerű gyakorisági elemzésnél nem használjuk fel az adatsorban rejlő összes információt. A többletinformációk felhasználásával, az apadási görbék exponenciális jellegének, az egyes árhullám események Poisson jellegének és az árhullámokat modellező Q0 fel­ugrások különböző jellemzőinek felhasználásával a különböző valószínűségi változók eloszlásfüggvényeit elméleti úton közelítettük. Az A típusú modell esetében gyakorla­tilag minden valószínűségi változóra elméleti eloszlásfüggvény-típust lehetett bevezet­ni. Ezen eloszlásfüggvények analitikusan kezelhető képleteinek a paramétereit a vízjá­rás folyamat észlelt adatsorának szinte valamennyi információt tartalmazó adatának felhasználásával lehet becsülni. A B típusú modellnél az analitikus megoldások helyett az algoritmusok grafikus nomogrammokkal való leképezésével lehet a legkülönbözőbb feladatokat, az egyes fel­tételes valószínűségi változók eloszlásfüggvényeit megszerkeszteni. A C típusú modellnél csak számítógépes úton érhetők el megoldások, de ezen szá­mítógépi megoldások algoritmusainak a programjai még nem készültek el. Ugyanakkor az A típusú modell korlátái ismertek: a legtöbb hegyvidéki vízfolyá­sunkon az árhullámok konstans felugrásokkal csak nagy bizonytalanság árán model­lezhetők. A B típusú modellnél pedig az algoritmusok alapját jelentő modell nem záija ki az árhullámoknak koncentrál Szökkenéssel, azaz függőleges völgyleszakadással történő modellezését. A modellek természetesen elvi egyszerűsítéseken alapszanak: al­kalmazásuk ellenőrzésére az egyes kiszámított eloszlásfüggvények és a gyakorisági el­oszlások illeszkedésének elemzése a legmegnyugtatóbb. A fizikai valóságot a C típusú modell követi a legpontosabban, de ezen modellel a valószínűségi változó feltételes eloszlásai még nem becsülhetők. A C típusú modell által felhasznált információkat azonban fel lehet használni olyan hosszú adatsor generálására, amelynek metszékmódszerrel történő gyakorisági feldol­gozásával ezen információ mennyiség teljes mértékben hasznosítható. Azaz az adatge­nerálással, amint az minden esetben igaz, az adatsorok információ tartalmát megnö­velni nem lehet, hiszen a generált adatsor minden szerkezeti eleme az alapadatsorral meg kell hogy egyezzék, ugyanakkor azonban az adatsorban rejlő információk felhasz­219

Next

/
Oldalképek
Tartalom