Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
időszakon belül jelentkező V vízhiány a Ü vízhiányos időszak egyértékű függvénye. Amennyiben Q0 nem állandó, hanem ismert eloszlású valószínűségű változó a bemutatott módon jelentkező összetett események valószínűségi eloszlásának meghatározására az ismertetett grafikus szerkesztés nyilván nem alkalmazható. 5.3.2.2.2.9. Hosszú vízhozamadatsorok generálása a másodlagos Poisson folyamatok modelljeivel A rövid vízhozamidősorokból összeállított kicsiny statisztikai minták alapján a metszékmódszerrel meghatározott valószínűségi változók statisztikai mintáinak szűk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezen valószínűségi változók valószínűségi eloszlásfüggvényeit az empirikus gyakorisági eloszlásukkal kellő megbízhatósággal közelítsük. Láttuk azonban, hogy az egyszerű gyakorisági elemzésnél nem használjuk fel az adatsorban rejlő összes információt. A többletinformációk felhasználásával, az apadási görbék exponenciális jellegének, az egyes árhullám események Poisson jellegének és az árhullámokat modellező Q0 felugrások különböző jellemzőinek felhasználásával a különböző valószínűségi változók eloszlásfüggvényeit elméleti úton közelítettük. Az A típusú modell esetében gyakorlatilag minden valószínűségi változóra elméleti eloszlásfüggvény-típust lehetett bevezetni. Ezen eloszlásfüggvények analitikusan kezelhető képleteinek a paramétereit a vízjárás folyamat észlelt adatsorának szinte valamennyi információt tartalmazó adatának felhasználásával lehet becsülni. A B típusú modellnél az analitikus megoldások helyett az algoritmusok grafikus nomogrammokkal való leképezésével lehet a legkülönbözőbb feladatokat, az egyes feltételes valószínűségi változók eloszlásfüggvényeit megszerkeszteni. A C típusú modellnél csak számítógépes úton érhetők el megoldások, de ezen számítógépi megoldások algoritmusainak a programjai még nem készültek el. Ugyanakkor az A típusú modell korlátái ismertek: a legtöbb hegyvidéki vízfolyásunkon az árhullámok konstans felugrásokkal csak nagy bizonytalanság árán modellezhetők. A B típusú modellnél pedig az algoritmusok alapját jelentő modell nem záija ki az árhullámoknak koncentrál Szökkenéssel, azaz függőleges völgyleszakadással történő modellezését. A modellek természetesen elvi egyszerűsítéseken alapszanak: alkalmazásuk ellenőrzésére az egyes kiszámított eloszlásfüggvények és a gyakorisági eloszlások illeszkedésének elemzése a legmegnyugtatóbb. A fizikai valóságot a C típusú modell követi a legpontosabban, de ezen modellel a valószínűségi változó feltételes eloszlásai még nem becsülhetők. A C típusú modell által felhasznált információkat azonban fel lehet használni olyan hosszú adatsor generálására, amelynek metszékmódszerrel történő gyakorisági feldolgozásával ezen információ mennyiség teljes mértékben hasznosítható. Azaz az adatgenerálással, amint az minden esetben igaz, az adatsorok információ tartalmát megnövelni nem lehet, hiszen a generált adatsor minden szerkezeti eleme az alapadatsorral meg kell hogy egyezzék, ugyanakkor azonban az adatsorban rejlő információk felhasz219
