Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
Q, = Q(t) és Qmm = Q(tk - 0) 5.472 összefüggő, völgymeneti, vízhiányos, Ü hosszúságú szakaszára a kérdéses terület, azaz a hiányzó vízmennyiség elemi összefüggések alapján A III.-61. ábra szerint a Qj = y vízigény szinttel elmetszett, levágott, exponenciális apadási görbét követő vízhozamidősor o V(Ü) = Q,-Ü-Jq, •e-“ldt = Qi 0 l) 5.473 A V hiányzó vízmennyiség tehát ismert H(x|y) = p(Ü < x|Q, = y) eloszlású Ü valószínűségi változó függvénye, amelynek sűrűségfüggvénye e fejezetben is alkalmazott f(y) = h[4>"(y)]. dv 5.474 összefüggés alapján számítható, ahol O(y) a V(Ü) valószínűségi változó inverz függvénye. Az 5.473 függvény d)-1(y) = Ü(v) 5.475 inverze azonban explicit alakban ki nem fejezhető, és így az összefüggést közvetlenül nem alkalmazhatjuk. A feladat numerikus megoldásához írjuk fel 5.473 képlet alapján a keresett eloszlásfüggvényt meghatározó alapösszefüggést: F(x|y) = p(v < x|Q j a 5.476 Ezen relációt leíró, 5.476 függvény azonban grafikusan ábrázolható és így a Ü vízhiány hosszak valószínűségi eloszlásfüggvénye az új V(Ü) valószínűségi változó eloszlásfüggvényére transzformálható. Ez-a4ranszformáció azonban csak az A típusú modellnél alkalmazható, ahol az árhullámokat modellező Q0 kezdő érték, felugrás konstans és így a Q, > Q0 túlzott vízigények kirekesztésével minden tk <t<tk+1 218