Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)

5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK

A szórás tehát:

D(Qmn) =

Qo ■<*

ß + a

P

ß + 2a

5.260

Ezen összefüggések alapján a paraméterek magukból az észlelt Qmin értékekből is becsülhetők. Bevezetve a

Cv(Qmin) —

D(Qm.n)

M(Qmin)

Qo-q ß

ß + a y ß + 2a

Q^ß

ß +a

1

Vß2 +2a-ß

5.261

relatív szórást, vagy más néven variációs téhyezőt, amely a Qmin adatok empirikus szórásának és számtani átlagának a hányadosával becsülhető.

Az eloszlásfüggvény alkalmazhatóságáról kettős logaritmikus papír valószínűségi hálózatként történő alkalmazásával győződhetünk meg a legkönnyebben és egyben megbízható módon.

Az egyszerű hatványfüggvény alakú

ahol

F(x) = P(Qmlnáx):

í \

X

UoJ

és

a

eloszlásfüggvény logaritmálás után

logF(x) = X(logx + logy)

5.262

5.263

alakú lesz. A kettős logaritmikus koordinátarendszerben történő ábrázolás az

Y = logF(x) és X = logx

5.264

koordináta-transzformációval azonos. Ennek megfelelően a tárgyalt típusú eloszlás- függvény kettős logaritmikus beosztású koordinátarendszerben X. hajlású egyenest ad, amelynek a log(x = 1) szinthez tartozó függvényértéke

logF(x = l) = X-logy 5.265

168