Zsuffa István: Műszaki hidrológia III. (Budapest, 1999)
5.3. A HASZNOSÍTHATÓ VÍZKÉSZLETEK
egyszerű alakban írható, ahol a többi modellel való összehasonlítás miatt 5.254 X a 5.255 Végeredményben tehát olyan kétparaméteres valószínűségi eloszlásfüggvényt kaptunk, amelynek paraméterei a vízjárás fizikai, illetve az alapeloszlás statisztikai paramétereiből becsülhetők: Azaz ahol M(Q0 ) a konstanshoz közelálló, konstansként kezelhető Q0 felugrások számtani átlaga, valamint X ß_ 1 a a-M(-t) 5.257 ahol pedig ß a x elválasztó időszakok exponenciális eloszlásának paramétere, amit a x elválasztó időszakok M( x ) számtani átlagának a reciprokával becsiünk, a pedig az exponenciális apadási görbék együtthatója, amit számítógépes elemzésnél a vízhozamidősor adataiból ciklikus logaritmikus korrelációszámítással becsülhetünk. Az eloszlásfüggvény valószínűségelméleti elemzésével kimutatható, hogy a Qmin valószínűségi változó várható értéke a sűrűségfüggvény alapján M(Qmm)= I x • f (x)dx = ß £ oc-Qo“ Qo £ • I x“dx = o a a-Qo“ ß + a Ki Qo Qp-ß ß + a 5.258 A szórásnégyzet az ismert összefüggés alapján D2(Qmin)= / x2-f(x)dx-M2(q) = —1 xa+'dx=: 0 Qo P a-Qo“ ß a i+2 o. 'Q0 V o2| ' ß 1 £ ß + 2a ’ ,na xa " 0 <ß + aj vß + 2aJ 2 n 2 5.259 Q -ß ß + 2ßoc + ex 167
