Zsuffa István: Műszaki hidrológia II. (Műegyetemi Kiadó, 1997)
4.5 A VÍZFOLYÁSOK VÍZJÁRÁSÁNAK IDŐBENI ALAKULÁSA
Mivel nyilvánvaló, hogy n (4.327) a Glivenko-Koroljuk tételt, és a koordinátarendszerben a statisztikai minta ponthalmaza és a Gauss papíron egyenessel ábrázolt N(m, cr) normális eloszlás közötti vizuálisan értékelhető kapcsolatot ezek a pontpárok halmaza pontosan követik Amennyiben tehát a folrakott ponthalmaz egyenessel kiegyenlíthető, azaz a pontok nem egy irányban hajló konkáv, vagy konvex görbét követnek az eloszlás normali- tásának a hipotézise elfogadandó. Ezen grafikus normalitás vizsgálat látszólag szubjektív, hiszen a pontok egyenes menti rendeződésének föltételét szemmel szokás eldönteni. A számító gépi vizsgálatok során ezen szubjektivitást is numerizálható: a folrakott pontokat sorrendjüket követve poligonnal összekötjük, majd megrajzoljuk a becsült normális eloszlás egyenesét. Amennyiben a két vonal, a poligon és az egyenes csak két pontban metszi egymást a ponthalmaz egyirányú ívet követ. Több metszéspont viszont az egyenessel való ki- egyenlítés hipotézisét igazolja. A szubjektivitást azonban a numerikus Kolmogorov, vagy x2 próbán alapuló - illeszkedés vizsgálatokat is terheli, hiszen ott a 4.319 kritérium maga szubjektív döntésen alapul. Mind a numerikus, mind a grafikus illeszkedés vizsgálat ma már a számító gépes hidrológiai statisztikai vizsgálatok alapeleme: mindkettő együttes értékelése vezet a megnyugtató döntéshez. A grafikus eloszlástípus vizsgálat két paraméteres eloszlás függvényekre általánosítható, ahol a, b az eloszlás két paramétere, amelyet legtöbb esetben a statisztikai minta elemeiből becsülünk. Nyilvánvaló, hogy bármely két paraméteres eloszlás alakra standardizálható. A 4.329 összefüggés a legtöbb esetben lineáris, vagy linearizálható. A 4.329 szerint standardizált 4.328 eloszlásfüggvény F(x; a b) = p(£ < x) (4.328) y = f(x,a,b) (4.329) transzformációval F(y) = p(C — y = f(x,a,b) (4.330) y = F-'(y) (4.331) 345
