Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)

3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI

ahol C'i a tárgyhónapi csapadékösszeg sokévi átlaga. Értékeit az V. táblázat 3. sora tartalmazza az I.. II., XI., XII., hónapok kivételével, ezen hónapokban a számítási mód eltérő lesz.

3. Meghatározzuk a mélyebb talajrétegek vízkészlet mutatószámának sokévi átlagértékét (M'2-t) a K' értéke alapján a tavaszi, nyáreleji hónapokra.

M'2m= 0.2K' M'2V = 0.4K' (3.21)

M'2IV = 0.3K' M’2xn = 0.1K' (3.22)

A példában:

M'2m = 0.2 • 326 = 65.2 [mm| (3.23)

M'2V = 0.4 • 326 = 97.8 [mm] (3.24)

M'2IV = 0.3 • 326 = 130.4 [mm] (3.25)

M'2VI = 0.1- 326 = 32.6 [mm] (3.26)

4. Számítjuk az elpárologtatható vízkészlet M' mutatószámának sokévi átlagértékét: M' = IVT1 + M'2 [mm] (3.27)

5. Kiírjuk a tárgyév (1966) havi csapadékösszegeit. A tárgyhavi csapadékok, valamint az előző év néhány hónapjának csapadékösszege alapján számítjuk a tél folyamán felhalmozódott vízkészlet K mutatószámának aktuális értékét:

K = 4CX/3 + 2CXI + CXII + 5CI/3 +2CII/3 |mm] (3.28)

A kifejezésben szereplő CX. CXI. CXII értékek az előző évre vonatkozó havi csapadékösszegek, Cl és CII a tárgyévre vonatkoznak. Székesfehérvár állomáson az 1965 évből szükséges havi összegek:

CX = 5 [mm]; CXI =111 [mm]; CXII = 62 [mm] (3.29)

f

A tárgyév havi csapadékösszegeit is figyelembe véve K értéke:

K = 6 • 4/3 + 111 • 2 + 62 ■ 2 + 24 • 5/3 + 42 • 2/3 = 422 |mm] (3.30)

6. Meghatározzuk a felszíni talajréteg vízkészletének mutatószámát az aktuális 1966-os évre;

Ml = 2CÍ/3 + Ci-1 + Ci-2/3

(3.31)

88