Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
Az előfordulási, esetünkben a meg-nem-haladási. illetve meghaladási valószínűségek reciprokát. az — = T (3.96) P értéket .visszatérési idő' -nck szokás nevezni. Esetünkben ez a visszatérési idő úgy értelmezhető, hogy a 6 napnál rövidebb csapadékmentes időszakok átlagosan = T(t < 6) időszakonként követik egymást. Hasonló módon a 25 napnál hosszabb időszakok ..visszatérési ideje” átlagosan ____1_ p (r > 25) T(t > 25) időszak. A gazdasági, műszaki optimumok számításánál ezt a „visszatérési idői” ilyen módon nagyon nehéz, fölhasználni: általános igény, hogy a „visszatérési időt" valóban idő léptékben, például években tudjuk szolgáltatni. Ennek alapvető föltétele, hogy a vizsgált valószínűségi változót e naptári (esetleg hidrológiai) évhez kössük, azaz minden évet egyetlen adattal, ny ilván az év leghosszabb csapadékmentes időszak hosszával jellemezzük. A föladat tehát az. évi leghosszabb csapadékmentes időszak valószínűségi eloszlás függv ényének a meghatározása. Az. évi leghosszabb érték természetesen leszűkíthető a tény észidőszakra, valamelyik évszakra, vagy ki jelölt hónapra is. Ezt az. évi maximumok vizsgálatára kiélcsítctt föladatot a gyakorlatban két különböző számítási eljárással oldhatjuk meg: Meghatározhatjuk a maximumok keresett valószínűségi eloszlását az évi maximumokból összeállított statisztikai minták matematikai statisztikai elemzésével. Ebben az esetben a statisztikai minta gyakorisági eloszlására az úgynevezett „szélső értékek" elméleti eloszlásfüggvényeinek az 1 típusát, a Gumbcl féle eloszlásfüggvényt kell illeszteni. illetve ezen Gumbcl féle eloszlásfüggvény paramétereit a statisztikai minta adataiból kell számítani. A másik módszer, amelyben fölhasználjuk a csapadékfolyamat valamennyi észlelt értékét, jellemző statisztikai mutatóit, sokkal több munkával jár. de sokkal több információ fölhasználásával, sokkal megbízhatóbb eredményeket szolgáltat. A számítógépek 159