Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
csapadék napon belüli alakulását, változását cz.cn észlelések alapján követni nem lehet. Naivitásnak bizonyult az a század eleji előírás, amely megkövetelte, hogy az. észlelő jegyezze föl a csapadékhullás kezdetének és végének az időpontját: a többnyire más munkával is foglalkozó észlelőktől ez. nem követelhető meg. de még a főfoglakozású észlelő sem tartózkodhat állandóan, éjjel-nappal olyan helyen, ahol a csapadék jelenségek kialakulása vizuálisan követhető. Az időpontokra vonatkozó, de meg nem tartható észlelési előírás helyett tudomásul kell vennünk, hogy a csapadék mennyiségére vonatkozó észlelési adatok a megfelelő napra vonatkozó integrált értékek. Ennek megfelelően az. időben folyamatos jelenségnek az. ilyen módon észlelt értékeit napi időegységekre diszkretizálva. az észlelt csapadék napi mennyiségének magasságát mutató téglalapok sorozatával, úgynevezett ..hisztogrammal" ábrázoljuk (47. ábra). A csapadékhullás folyamatát rögzítő mechanikus ..csapadékíró" műszerek általában a lehulló csapadékok integrálgörbéjét rajzolják, amelynek deriváltja, azaz. a regisztrált görbe meredeksége, meghatározható A derivált-görbének a ..csapadék intenzitásnak" az ábrázolása mellett véges, napnál röv idebb időegységekre is megrajzolható az. ezen tetszőlegesen megválasztott időegységek alatt lehullott csapadékok mennyiségeinek hisztogramja is (49. ábra). A Dt időegységre, napra, vagy rövidebb időszakra vonatkozó csapadékok numerikusán nyilvántartott, illetv e ábrázolt adatai tükrözik azt a tényt, hogy véletlen folyamattal állunk szemben: sem a táblázatokba gyűjtött adatok, sem a hisztogramok numerikusán belső összefüggéseket nem mutatnak. A csapadék véletlen folyamatát a legismertebb - de nem föltétlenül a legjellemzőbb - statisztikai paraméterrel, az. észlelt adatok átlagával szokás jellemezni. Ezek a többnyire éves. esetleg évszakos, illetv e hav i időegységek csapadék mennyiségeiből számított átlagok az. egyes tájegységek csapadékosságát jól jellemzi. Ezeknek az átlagos csapadékmennyiségeknek területi v áltozásait mulatják a természetföldrajzi jellemzésre használt csapadék térképek Szokás az egyes konkrét időszakok csapadékosságát ezekkel az. átlagokkal összevetni, hogy például valamely konkrét mezőgazdasági termelési időszakot így jellemezzenek. E számszerű jellemzés is ábrázolható térképen (55-56. ábra). A röv idebb. hosszabb időszakokra számított átlagértékek, mint minden valószínűségi v áltozó empirikus átlagai, a földolgozott adatok számától függően, kisebb-nagyobb ingadozásokat mutatnak. A rendelkezésünkre álló, legtöbb helyen a száz. év et is meghaladó hosszúságú észlelési adatsorból számított csapadékátlagok, a nagy számok törvénye szerint a végtelen elemű adathalmazra jellemző ..várható értéket" - sztochasztikus értelemben - közelítik. Ez, a várható érték a csapadékfolyamatnak egyik fontos mutatója 145
