Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
A csapadékok integrált értékeinek napi változását, amint azt fejezetünk előző pontjaiban részleteztük, a vizsgált terület véges számú pontjában létesített megfigyelő állomásokon. csapadékmérők napi észlelésével követhetjük. A csapadékfolyamat folyamat időbeni alakulását regisztráló műszerekkel lehet pontosan rögzíteni. A területi változások az egyes észlelő állomások egyidejű mérései alapján, interpolációval csak közelítően becsülhetők. A legújabb méréstechnika, a földi radar állomások, a meteorológiai műholdak távérzékelő berendezései, adott időpontokban a csapadék területi eloszlásának változását is pontosan rögzítik. Végeredményben tehát - a többi hidrometeorológiai tényezőhöz hasonló módon - a csapadék időbeni alakulását véges számú pontban naponta végzett észlelésekkel, illetve időben folyamatos regisztrálással követjük. A területi változásokat pedig véges számú időpontban, a csapadékészlelés esetében földi, vagy műholdas, elektronikus úton végrehajtott állapotfölvétellel rögzítjük. Az egyes csapadékok területi eloszlásának erőteljes különbségét az. általános tapasztalat igazolja: az egyes záporok során, számtalan esetben igen kis távolságokon belül igen nagy intenzitás különbségek észlelhetők. Sokszor előfordul, hogy városokban, a párhuzamos utcákban, az egyikben ömlik a zápor, a másikban száraz az úttest. Az. egyes záporok területi változékonysága azonban nem jelenti azt, hogy a viszony lag nagy kiterjedésű éghajlati területegységek csapadékosságát jellemző statisztikai, valószínűségelméleti mutatók ne lennének hasonlóak, sőt valószínűségelméletilcg azonosak. Amikor tehát valamely földrajzi pont csapadékviszonyait, és nem egy etlen konkrét időpontbeli csapadék helyi adatait kell jellemezni, az éghajlati tájegy ségen belüli egy . vagy néhány észlelő állomás adatai ezt a pontot kielégítő pontossággal jellemzik. Ez az. úgynevezett „csapadék áthelyezés" elve tehát azt jelenti, hogy cgy-cgy csapadékmérő állomáson észlelt adatok statisztikai földolgozásával nem csak az észlelő állomás földrajzi pontját, hanem a tágabb környezetet is jellemezzük. Egyes részletesebb vizsgálatok szerint a csapadékjelenségek egyidőben általában 300 knr nagyságú területet érintenek. Ennek megfelelően a hazai csapadékmérő állomás hálózat D= 1 állomás/100 km" (3.63) sűrűsége az egész ország minden pontjának jellemzéséhez kielégítő támpontot nyújt 3.2.11.1 A csapadék időbeni alakulásának numerikus jellemzése A reggel 7 órakor észlelt csapadékadatok, amint azt írtuk. az. előző napi észleléstől számított 24 órás napszakra vonatkoznak és az előző naptári napot jellemzik. A csapadékmérő edényben összegyűjtött csapadékvíz, az. egész napra kell. hogy vonatkozzék, a 142
