Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
A legjellegzetesebben ez a időjárási rendszer Afrika nyugati részén alakul ki. Indiában az Indiai óceán északi partjai és a Himalája hatalmas hegylánca között a nagy magasságokból lesikló levegőtömegek hatása erre a globális folyamatra szuperpo- nálódik és ez a hatás még Afrika keleti partjain is érezteti hatását. Az úgynevezett orografikus esők a tengerpartokhoz viszonylag közeli hegységeket jellemzik. A magas páratartamú légáramlásnak, szélnek kitett hegyoldalak menten az denger felől érkező, páradús levegő a hegyek magasságának megfelelően fölsiklik. lehűl “cs a páratartalmának nagy részét csapadék formájában elveszti. Ennek megfelelően a hegység tengerfelőli oldala bőséges csapadékot kap. A páratartamát veszített levegő “útját folytatva átjut a hegygerincen és az ellentétes oldalon lesiklik a hegység lejtőjén. A lesiRías közben fölmelegedő levegő relatív paratarlalma a megnövekedett hőmérsékletének megfelelően lecsökken. A lesikló. fölmelegedő levegő magasabb T hőmérsékletével növekedő E(T) telítettségi páratartalmának és a fölsiklás során csapadékhullás miatt lecsökkent e abszolút páratartalmának különbsége. D a páraluány megnövekszik. Ez a párahiány növekedése E(T)-e = D (3.56) illetve az azonos tényezőkkel számított r(T) e E(T) (3.57) relatív páratartalom lecsökkenése miatt a leszálló levegő száraz szele a környezet párolgását rendkívüli mértékig megnöveli és így a környezet kiszáradását fokozza. (35. ábra) 35. ábra Az orografikus esők és a főim hatás (72. ábra Németh. E.: Hidrológia és hidrometria) 105
