Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)

1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA

Meghaladás/ va/dszmúaeg ) /­50 * O 30 25 70 10 5 2 <0 39/b ábra Segédábra a 39/a ábra használatához A legtöbb számítási eljárás gépesítésével és a gép kapacitását kihasználó, korábban elképzel­hetetlen számítási eljárások alkalmazásával a hidrológia, a mennyiségi hidrológia korlátlannak látszó lehetőségekhez jutott úgy, hogy a gépi módszerek alkalmazása a gyakorló hidrolőgustól különösebb szellemi erőfeszítést nem is igényel. A számítógép által végzett számítási eljárásokat követni nem lehet, az alkalmazott matematikai eljárások, vagy akár maguknak a programoknak az ismerete is fölösleges. A számítógép újra lehetővé tette az összetett gondolkodást, az áttekintést. A részletekbe való elmerüléstől megkíméli a fölhasználót. így van idő és energia a számítások lényegének a vizsg- gálatára, a legmegfelelőbb számítási meneteknek, sorozatos és összetett elemzéseknek a megterve­zésére és végrehajtására. Ezért nagyoljuk el tanulmányaink során a matematikai levezetéseket és a számítási szabályok ismertetését, és ezért hangsúlyoztuk az egyes feladatok közötti összefüggéseket, még akkor is, ha ez ismétlésekre és összefonódásra vezetett. A gépi hidrológia "interaktiv" gépi üzemet igényel: a gépet fölhasználó hidrológusnak, akinek legfontosabb feladata a megbízható adatsor biztosítása, gondosan meg kell terveznie a számítás menetét, el kell készítenie a hidrológiai számí­tás vezérlését, amely tartalmazza azokat a gépi számítási műveleteket, amelyek után a hidrológus- mérnök szellemi munkájával magasabb szinten folytatja munkáját. Végül pedig a gép végeredményét az embernek kell értékelnie és csak ilyen értékelt gépi számítás eredményei lehetnek a passzív vízgazdálkodás alapszámai. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom