Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
A maximális keresztkorreláciős tényezők alakulása a Duna mentén, hibás Dunaújváros adatsor esetén Folyók árvizi hidrológiai .hossz-szelvénye ■ Az árvédelmi müvek, a mederbe, vagy a meder partjára épülő műtárgyak nem az egyes vízmérce szel vények közvetlen közelébe kerülnek. A teljes vízrendszerre kidolgozott és statisztikai utón, árhullámkép-áthelyezésekkel, vizmérlegszámitásokkal stb. összehangolt, de csak a vízmérce- szelvényekre korlátozódó jellemzést ki kell terjeszteni a vízfolyás, a folyó minden szelvényére. Az ilyen kiterjesztés legfontosabb eszköze és egyben minden árvizszámitás végcélja az úgynevezett árvizi hidrológiai hossz-szelvény. A hidrológiai hossz-szelvény fogalmát, mint kutatási eszközt és mint a kutatás végcélját Lászlóffy Woldemár vezette be 1953-ban Magyarországon. A megszerkesztett hossz-szelvény egyrészt kutatási segédeszköz: segítségével teremthető meg a teljes összhang a folyó valamennyi szelvényében számított és esetleg géppel már igen alaposan és összetetten ellenőrzött számítási eredmények között. A legalaposabban összeállított gépi ellenőrző módszer sem pótolhatja ugyanis a mérnöknek, a hidrológusnak a szemét, amellyel ezen az ábrán egyetlen szempillantással áttekintheti, automatikusan értékelheti a teljes vízrendszer árvizviszonyaiu A hidrológiai hossz-szelvény azonban nemcsak a hidrolőgus ellenőrző, illetve szintézist biztositő eszköze, hanem a hidrológiai kutató, vagy egyszerűen adatszolgáltató munka végcélja is. Az árvízvédelmi szakemberek részére ezek a hidrológiai hossz-szelvények tartalmazzák mindazokat az adatokat és összefüggéseket is, amelyekre vízgazdálkodási föladataik megoldásához szükségük van. A hidrológiai hossz-szelvények bevezetésénél az alapötlet nyilván a folyószabályozási és árvízvédelmi munkák alapján a klasszikus folyó-hossz-szelvény volt. A folyó hossz-szelvénye alatt nyilván a Hf = f(L) (52) Hb = f(L) (53) Uh II aT (5 4) összefüggéseket egyetlen H,L koordináta-rendszerben ábrázoló három vonalat értik, amelyet geodéziai fölvételek alapján szerkesztenek meg. (A képletben a fenékszint, a balpart, Hj a jobbpart magassága, L a kérdéses pontok távolsága a torkolattól.) A geodéziai hossz-szelvényen természetesen ábrázolni lehet még a meglevő, vagy tervezett gátak korona-, esetleg töltéslábszintjét stb. A töltéstervek alapdokumentációjához tartozó hossz-szelvényre fölrajzolják még az úgynevezett mértékadó vízállások vonalát, amely az alapadatszolgáltatás során r előírásokból, vagy hidrológiai számításokból származó - értékeknek a hossz-szelvényen ábrázolt vízmércékre történő fölrakásával és összekötésével húzható meg. Az árvédekezések során a védelemvezetők általában beraj70
