Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
2. Arvizvédekezés
dencéket alakítanak ki a gát mentén, melyekben összegyűjtik az átszivárgó vizet, és ennek ellennyomő hatását használják a hidraulikus talajtörés veszélyének leküzdésére (33. ábra). Homokzsákkal biztosított fútfolyó A második esetben a vizáteresztő talajon átáramlő viz hatására nyomás alá kerülő talajviz a vékony vizzáró fedőréteget felemelni és áttörni, illetve a félig vizáteresztő fedőréteg járatain a felszinre lépni igyekszik. Ha a felszinre törés kialakul az áramlási vonalak koncentrálódása következtében, intenzív áramlás indul meg, mely a vizáteresztő talaj finom szemcséit kimossa, üregeket, "csöveket" alakit ki a talajban. A vizmozgás felgyorsul és megindul a belső erózió, mely végül is az üregek beszakadásához és a töltés összeomlásához vezethet. Ezt a jelensége t J)uzgárnak_ nevezik. A védekezés a fedőréteg felemelkedése esetén történhet szemcsés anyagú leterheléssel, vagy ellennyomó medencével, amint az első esetben, majd ezek elkészülte után a fedőréteget át kell szúrni és a vizet ki kell engedni, azaz a fedőrétegre nehezedő nyomást meg kell szüntetni. Ha a fedőréteg felszakadása már bekövetkezett, illetve a buzgár félig áteresztő fedőrétegen jelenik meg, védekezni azok egyedi körülzá- rásával kell, homokzsákokból épült medencékkel (34. ábra). A fal magasságát úgy kell kialakítani - illetőleg az árvizszint emelkedésével egyidejűleg folyamatosan az anyagkihordás függvényében emelni - hogy a medencében kialakuló viznyomás hatására csak az anyagkihordás szűnjön meg. Az érkező viz túlfolyását a homokzsák medencén kialakított 98 33. ábra Védekezés hidraulikus talajtörés ellen ellennyomő medencével
