Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

2. Arvizvédekezés

túlfolyón kell biztosítani. Ellenkező esetben - a vizkifolyás teljes elfojtása miatt - újabb buzgárképződés lehetőségét teremtjük meg az elfogott buzgár környezetében. A buzgár kifolyó nyilását vízzáró módon eltömni tilos.

Minimum háromszoros kötésbe rakott homokzsák fai a buzgár körül

Fedőréteg, áttörés

A/ /T/-IQn11

Egyensúlyi \nzszintaz anyagkihordás szünetel

, min 15

4,0-5,0

„min 1,5 ,

Túlfolyó

0,3-0,5

Kétsoros homokzsák

oros nor utófenék

34. ábra

Védekezés egyedi buzgár ellen

A harmadik esetben, a szikes talajon épült gát alatt a vizszint emelkedésével a nyomás alá kerülő talajvíz felfelé törekedve áthalad a homokos szikes rétegen és megreked a vízzáró réteg alatt. Ennek következtében a szikes réteg átázik és megfolyósodik. Először iszaposhomokos viz-talaj keverékké, majd 5-15 nap alatt tejfelszerü kolloid oldattá alakul, és ily módon a szikes réteg anyaga lassan fellazul. Ez a fellazulás a töltés alá is behatolhat, igy a teherbírását vesztett talaj a töltés súlyát nem bírja el és az összeomlik. A védekezésnek két módja lehet:

Ha a fedőréteg vékony, a feltörő viz azt még a szikes réteg meg- folyősodása előtt felemeli és ezzel jelzi a veszélyt. Ekkor a "púpok" felszurásával és a viz kivezetésével a talaj folyósodása megakadályozható. Ebben az esetben a viz egyidejű elvezetésének biztosítása mellett a felpuposodott terület bordás terhelésével az altalajtörés elhárítható.

Amennyiben a fedőréteg vastagabb, a felpuposodás már csak akkor jelentkezik, ha a szikes réteg megfolyósodott. Ebben az esetben csak a terület vízáteresztő anyaggal történő megterhelésével védekezhetünk. A fellazult területet ekkor a töltés rézsűjéből induló, a mentett oldal felé

99